Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

61. 1946. október 16. Minisztertanács a magyar köztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat benyújtásához hozzájárult.

38 [32] 31 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a népbírósági pótdíj megtérítése tárgyában. Pótdíjként a népbírák fizetésének 50%-át javasolja. [Rácz] Pénzügyminiszter: Javasolja, hogy a pótdíjakat forintban állapítsa meg az igaz ságügyminiszter, és ne százalékban legyen az kifejezve, mert veszedelmes precedenst képez. A fizetések 50%-ának megfelelően, de kiszámítva forintban. [Ries] Igazságügyminiszter: A módosításhoz hozzájárult. Minisztertanács a népbíróság, népügyészség, a népfőügyészség és a NOT bírái részére 50%-nak megfelelő pótlékösszeg megtérítés címén való folyósításához hozzájárult.

39 [33] 32 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. Major Ákos, dr. Piri Gábor, dr. Ajtai Pál és dr. Ájben Béla kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

40 38 Az igazságügyminiszter szám nélküli előterjesztése, illetve a törvénytervezet indoklása rámutatott arra, hogy az 1946. évi XVI. tc.-ben a kormány részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazás határideje 1946. október 31-én lejárt. Minthogy a gazdasági élet rendjének, az államháztartás egyensúlyának, valamint a közigazgatás zavartalan menetének szempontjából a kormány a rendeletek kibocsátására vonatkozó felhatalmazást továbbra sem nélkülözhette, kérte a határidő meghosszabbítását. A felhatalmazás hatályának rövid időre való megállapítása — tekintettel a karácsonyi parlamenti szünetre is — nem volt célszerű, ezért 1947. február 28-áig javasolta a meghosszabbítást azzal, hogy az új határidő letelte előtt is megszűnik a felhatalmazás hatálya, ha közben általános kormányváltozás történne. Hangsúlyozta, hogy továbbra is érvényben kellett tartani az 1946. évi XVI. te. azon rendelkezéseit, amelyek a felhatalmazásnak a tárgy szerinti korlátozására, valamint a felhatalmazás alapján kibocsátott rendeleteknek a Nemzetgyűléshez való bemutatására vonatkoztak. A törvényjavaslat ezen kívül a szénbányászat államosításáról szóló 1946. évi XIII. tc.-ben a kártalanítást szabályozó törvényjavaslat benyújtására vonatkozóan megszabott határidő 1946. október 26-ról 1947. február 28-áig való meghosszabbítására tett javaslatot. Indoklásként megemlítette, hogy az említett törvény megalkotásának idején még nem voltak alkalmasak a körülmények, hogy a kártalanítás összegét az ország teherbíróképességével és közhitelével arányosan megállapítsák, másrészt akkor (1946 júniusában) arra gondoltak, hogy a kártalanítási törvényjavaslat benyújtásának időpontjában a magyar békeszerződés már meg lesz kötve, s az országra háruló terhekről már tiszta kép nyerhető. Lásd a magyar köztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló 1946. évi XXVIII. tc.-t. 39 Előzményéről lásd az [57.] 140. sz. jegyzőkönyv 47. és az [58.] 141. sz. jegyzőkönyv 51. napirendi pontját. 40 A 29 753/1946.I.M.E. sz. előterjesztésében a miniszter kérte a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy dr. Major Ákos hadbíró ezredest az V. fizetési osztályba a budapesti ítélőtáblá1546