Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

61. 1946. október 16. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. [19] 18 [Rácz] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát az államháztartás viteléhez adott felhatalmazás meghosszabbítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

23 [20] 19 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát a munkakörüknél vezető állásuknál fogva kollektív szerződések hatálya alá nem eső munkavállalók javadalmazásának korlátozása tárgyában.

24 A most kiosztott új szöveg nagyban dologi átmeneti célra: 355; újjáépítési és beruházási kiadásra: 195; üzemek hiányainak fedezésére: 150; önkormányzatok támogatására: 50; jóvátételre: 787,5; egyéb nemzetközi kötelezettségre: 180; közmunkaváltság-alap kiadására: 94,3; az Országos Földbirtokrendező Alap kiadásaira: 48,3; békeszerződéssel kapcsolatos előre meg nem határozható kiadásokra: 250; összesen 2860,2 millió forintot irányzott elő. A Gazdasági Főtanács tudomásul vette, hogy ezzel szemben a bevételt a pénzügyminiszter kereken 2508,5 millió forintban állapította meg. (MOL XIX-A-10. 1946. október 22. Stabilizációs XV. ülés 2. pont.) 23 A 157 074/1946.P.M.I.a. sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy a rendkívüli viszonyok következtében 1945 után költségvetés nem készült, ezért az államháztartás ügyeinek vitelére előbb az Ideiglenes Nemzetgyűlés az 1945. éviX. (1945. szeptember 16.), majd a Nemzetgyűlés az 1946. évi XVII. tc.-kel (1946. szeptember 14.) adott a kormánynak felhatalmazást. Az utóbbi felhatalmazás 1946. október 31-én lejárt s a törvényen kívüli állapot, az ex-lex-elkerülése érdekében, tehát a költségvetési törvény benyújtásáig, de legkésőbb 1946 végéig újabb felhatalmazás megadása vált szükségessé. Jelezte az előterjesztés, hogy az 1946/1947. évi költségvetés legfőbb kiadási kereteit 1938-as pengőben a minisztertanács még júniusban megállapította. A költségvetési kézirat alapján a tárcák az előirányzatokat csak augusztus második felére készítették el. Ezek az előirányzatok is változtak a szeptember havi tapasztalatok és az árszínvonal alakulása folytán. A jóvátételi kötelezettség változása, a létszámcsökkentés elhúzódása, a személyi járandóságok újabb megállapítása azonban a kialakult költségvetés újabb átdolgozását tette szükségessé. Mindezek folytán a költségvetésnek a Nemzetgyűléshez való beterjesztése október végéig nem volt megoldható. Ezért kérte a miniszter a minisztertanács hozzájárulását az 1946. november 1. napjától 1946. december 31-éig terjedő időre az államháztartás ügyeinek vitelére szóló felhatalmazási törvényjavaslat elfogadását. Lásd az 1946. évi XVII. törvénycikkel az államháztartás vitelére adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló 1946. évi XXVII. tc-t. Ezt 1946. november 18-án hirdették ki. 24 Az iparügyi miniszter szám nélküli előterjesztésében és rendelettervezetében a munkavállalói javadalmazásokban mutatkozott aránytalanságok kiküszöbölését kezdeményezte. Javasolta, hogy 1946. november l-jétől kezdve egy-egy munkavállalónak 3200 forintnál nagyobb fizetés ne legyen folyósítható, csak különösen indokolt esetekben. Bejelentési kötelezettséget javasolt előírni a munkáltató részére a kollektív szerződés hatálya alá eső minden munkavállalóról, akinek az illetménytöbbletadó összegét is magában foglaló javadalmazása a kollektív szerződés szerint folyósítható legnagyobb jövedelem másfélszeresét meghaladta. A rendelet végrehajtása szempontjából rögzítette, hogy miként kellett a javadalmazásokat kiszámítani. Külön bizottságokat és az ezek felett felügyeletet gyakorló tanácsot kívánt létrehozni a magasabb jövedelmek és a bejelentett javadalmazások megvizsgálására, a kérelmek eldöntésére. A bizottságok elnökeit és azok egy-egy helyettesét az illetékes szakminiszter előterjesztése alapján 1539