Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

61. 1946. október 16. különbözik az eredeti szövegtől. Az 5. § 2. bekezdésénél szükségesnek látta a beérkezett észrevételek alapján bevenni, hogy az érdekelt minisztereket a minisztertanács elvi határozata után állapítsák meg.

25 Ezt a paragrafust szükségesnek látszik kibővíteni azzal, hogy a pénzügy, iparügyi és kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztereken kívül a közlekedésügyi és földmívelésügyi miniszter is nevezzen ki tagot a bizottságba. E szerint a bizottságok az érdekelt minisztériumok szerint alakíttatnak meg. A Kúrián és a Közigazgatási Bíróságon kívül az érdekképviseletek és a Szakszervezeti Tanács is képviseltesse magát egy-egy taggal. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Észrevételei részben szövegezési módosítások, írásban bocsátja az iparügyi miniszter rendelkezésére. Kifogásolja, hogy nincsen precízen meghatározva, hogy mi a bizottság és mi a Tanács, hol az egyik, hol a másik szerepel. Nincsen szabályozva, hogy a Szakszervezeti Tanács tagjai közül ki vesz részt a Tanácsban és ki dönt. Szabadságvesztés büntetést mond ki a rendelet. Célszerűbbnek tartja a komoly pénzbüntetést. A bizottságnak módja van erre, úgy véli. [Ries] Igazságügyminiszter: A bizottságnak módja van a szabadságvesztés büntetés helyett a kihágási büntető törvénykönyv 21. §-ának alkalmazásával pénzbüntetést kiszabni, és ennek a felső határa 16 000 forintban van megállapítva. Általános észrevétele, hogy a módosított javaslatot nem nézhette meg, mert az csak most lett kiosztva. Ezenkívül két konkrét észrevételt tesz. Az egyik, hogy bizottságot konstruál a rendelet, ami helyes is, azonban a büntető rendelkezésekbe egy rendelkezési részt kell felvenni, hogy ha a bizottsági tagok a meghívás dacára sem jelennének meg, elmaradásuk milyen szankcióval jár. A másik észrevétele a javaslat 10. §-a ellen van.

26 Ha első esetben határozzak meg a csökkentést, akkor ne léphessen ki abból az okból, hogy a fizetése alacsonyabban lett megállapítva, de ha a szolgálati viszony tartama alatt leszállítják a fizetést, akkor azonnali hatállyal felmondhat, s ez esetben lehet megfosztani a kormány által javasolta kijelölni. A bizottságok mindegyikébe egy-egy tagot és póttagot munkavállalói részről a Szakszervezeti Tanács, munkáltatói részről pedig javasolta, hogy az az érdekképviseleti szerv küldjön, amelyhez a vizsgált vállalat tartozott. Az 5 tagból álló tanács 3 tagját a javaslat szerint az iparügyi, a kereskedelem- és szövetkezetügyi, illetve a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormánynak kellett kineveznie, egy-egy tagot a Magyar Közigazgatási Bíróságnak és a Magyar Kúriának saját kebeléből kellett kiküldenie, a tanács elnökét pedig a tanács tagjai közül a miniszterelnökjelölte ki. Külön szólt a rendelettervezet a Közérdekeltségeket Felügyelő Hatóság alá tartozó vállalatok munkavállalóinak javadalmazásáról, tobábbá a szolgálati viszonynak a javadalmazás leszállítása miatti azonnali hatályú megszüntetésének kizárásáról, valamint a büntető rendelkezésekről. 25 A rendelettervezet — és a rendelet — 5. §-ának (2) bekezdése a Tanács összetételéről szólt. 26 A rendelettervezet és a rendelet 10. §-a foglalkozott a szolgálati jogviszonynak a javadalmazás leszállítása miatti, azonnali hatályú megszüntetésének kizárásával. 1540