Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

58. 1946. szeptember 26. 21 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát az alsótekerespusztai Faiskola és Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet és a magyar kincstár között kötendő haszonbérleti szerződés jóváhagyása tárgyában. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: Szövetkezetpolitikai szempontból hozzá kíván szólni, mert a szövetkezeti törvény elvi és gyakorlati részével ellentétesek a javaslat egyes részei. A szerződés ellen nincs észrevétele csak megtárgyalandónak tartja. Minisztertanács az előterjesztéshez elvileg hozzájárult. A kereskedelem- és szövetkezetügi miniszterrel való megegyezés után a szerződés aláírható.

34 22 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter bejelenti, hogy a tárgysorozaton szereplő 4. számú előterjesztését „a Totalisateur Alapjövedelmének felosztása 1945. évi augusztus 26-ától december 31-éig terjedő időre" a napirendről leveszi. Megemlítette az előterjesztés, hogy 1946 májusában az amerikai hatóságok nagyarányú razziát tartottak, amely a magyar hajókra is kiterjedt. Az uszályok raktárait leltározták azzal, hogy a felszereléseket az amerikai hatóságok esetleg a német hivataloknak adják át - és a magyar személyzetet is német személyzettel tervezték kicserélni. A razzia után az Újpest nevű darut lefoglalták, és a passaui Wasserstrassenamt-nak adták át. E kérdések kézbevétele, rendezése céljából javasolta kiküldeni Németországba Horváth Sándor műszaki tanácsost. Jelezte, hogy a 4-5 hetes kiküldetéshez a SZEB hozzájárult, s az amerikaiak is engedélyezték a beutazást. 34 A 38 379/1946.F.M.I.3. sz. előterjesztés szerint a balatonbozsóki községi Földigénylő Bizottság 1945 áprilisában határozott arról, hogy az alsótekerespusztai Schrikker-gazdaság faiskolai részét, 200 katasztrális holdat Schrikker Sándor tulajdonos részére meghagyja, a gazdaság további 300 katasztrális hold területű részét pedig államosítják. Az Országos Földbirtokrendező Tanács a birtokról úgy határozott, hogy csak 100 holdat kell Schrikker Sándornak meghagyni a lakását jelentő épülettel, valamint a gazdasági épületekkel együtt. Az állam birtokába így 400 katasztrális hold került, amelyen szövetkezeti alapon működő faiskolai mintagazdaságot kellett létesíteni. A szövetkezetbe belépési lehetőséget biztosított a tanács a régi gazdaság valamennyi volt alkalmazottjának, de a szövetkezet elnökévé Schrikker Sándort nevezte ki azzal, hogy ha a tagság úgy kívánta az év végén elmozdítható volt. A földreform során a volt alkalmazottak is kaptak mintegy 160 hold földet, amit bevittek a szövetkezetbe, ami így 660 hold területű gazdaság alakult. Az Országos Földhitelintézet a tagok részére 600 db egyenként 100, összesen 60 0001938. évi pengőértékű üzletrész vásárlására adott lehetőséget, a volt gazdaság élő és holt felszerelésének átengedése mellett. A szövetkezet 1945. július l-jétől működött, s közepes termést eredményezett. Az államkincstár e szövetkezettel kívánt 1965. június 30-áig terjedően haszonbérleti szerződést kötni. A szerződés előírta a haszonbérlő kötelezettségeit: az állami tulajdonban lévő épületek helyreállítását, adók, közterhek, biztosítási díjak fizetését, illetve a bérbeadó elvárásait, így a bérlet utolsó öt évében legfeljebb 16 katasztárlis holdon, öt év alatt tehát 80 katasztrális holdon meghatározott növénynemek és fajták telepítését, s további 16 katasztárlis holdon a telepítéshez szükséges anyagok előnevelését. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter észrevételei feltehetőleg a szövetkezet elnökének kinevezésével és a szövetkezet földjének, épületének állami tulajdonával voltak kapcsolatosak. 1461