Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

57.1946. szeptember 20. a Külügyminiszterek Tanácsához. Igaz, hogy nem valószínű, hogy a Külügyminiszterek Tanácsa változtatna a békekonferencia döntésén. Ezért tehát az az álláspont, hogy majd a Külügyminiszterek Tanácsához feltétlenül kell iratot intézni ebben a kérdésben, mindenesetre egy elvi álláspontot le kell szögezni.

76 Romániával kapcsolatban felmerült az a probléma, hogy meg kell kísérelni, hogy a függőben lévő nagy kérdéseket közvetlenül intézzék el Romániával. Itt két komoly kérdésről van szó, a többi nem éri meg a tárgyalást. Az egyik a CASBI, a másik az állampolgárság kérdése.

77 A mi célunk az, hogy megkísérelni közvetlen tárgyalásokat folytatni, azonban ez nem volt lehetséges. Módja volt magánúton beszélgetést folytatni ezekről a kérdésekről Molotov szovjet külügyminiszterrel, felvetette neki komoly formában ezeket a kérdéseket és azt, hogy ezek rendezéséhez az ő segítségüket kérjük. Molotov nem ismerte a kérdéseket. A CASBI-ról hallott, de nem tudta, hogy milyen komoly jelentősége van. Megígérte, hogy ezzel a kérdéssel igen komolyan fognak foglalkozni. Ugyancsak ezt tette az állampolgárság kérdésében is. Ha ezt a két kérdést sikerülne elintézni, jelentékenyen csökkenne az a feszültség, mely az erdélyi kérdés eldöntésével létrejött. A delegáció jelentékeny részét rövidesen haza lehet küldeni. Óriási költségek merültek fel, bár sok olyan ember van a delegációban, akinek nagy hasznát nem vették. Vannak használható emberek is, és a külügyminiszterrel megállapodtak abban, hogy a delegáció több tagját fokozatosan hazaküldik. [Nagy] Miniszterelnök: A minisztertanács nevében köszönetet mond a közlekedésügyi miniszter tájékoztatójáért, és azt pár szóval kiegészíti: ma délután lesz a 200 000 magyar kiutasítása ügyében megtartandó vita. Amint már közölte, nem Masaryk külügyminiszter válaszol, hanem Clementis államtitkár. Felszólalásra készül Amerika képviselője is. Erről egyébként már a közlekedésügyi miniszter is tudott. A külügyminiszter telefonközlése megerősíti a közlekedésügyi miniszternek azt a véleményét, hogy a cseheknek ezt az indítványát nem fogják leszavazni, hanem szavazás előtt úgy intézik a dolgokat, hogy közvetlen tárgyalásokra utaljanak bennünket.

78 Azt szeretnék, ha valamely nagy76 Kertész István közvetlenül a békeszerződés aláírása előtt a magyar békedelegáció nevében jegyzéket nyújtott át Bidault francia külügyminiszternek, a békekonferencia elnökének, amely hangsúlyozta, hogy „a magyar kormány azt kifogásolta és kifogásolja ma is, hogy a most aláírandó békeszerződés semmi intézményes biztosítékot nem tartalmaz abban a tekintetben, hogy Magyarország határain kívül élő magyarok alapvető emberi jogai tiszteletben tartassanak, és hogy a polgári jogaik tekintetében az egyenjogúság biztosíttassák számukra". {MOL XTX-J-1IV-1946-15) 1946. november 11-én a magyar kormány jegyzékkel fordult a Külügyminiszterek Tanácsához, kérve a békeszerződés politikai és gazdaság feltételeinek enyhítését. 77 Lásd a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 17., valamint a [25.] 108. sz. jegyzőkönyv mellékletét és 41. jegyzetét. 78 Párizsban a magyar kisebbség Csehszlovákiából való kitoloncolásáról a vita 1946. szeptember 16-án kezdődött meg, Clementis külügyi államtitkár adta elő a csehszlovák álláspont indoklását. Erre Szegedi-Maszák államtitkár válaszolt. Szeptember 20-án Clementis újabb beszédével folytatódott a tárgyalás. Ugyancsak szeptember 20-án Bedell Smith tábornok az Egyesült 1442