Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
57. 1946. szeptember 20. Jugoszlávia helyettes miniszterelnöke, 66 akivel többször volt alkalma beszélni, azt mondotta, hogy természetesen megérti, hogy Magyarországon komoly lépések történnek a demokrácia útján, és nem azonosítja az új Magyarországot a régivel, de milyen garanciát nyújtunk arra, hogy ez továbbra is így fog menni? A mai Magyarország helyzete aggasztja. Ők nem csak bizalmatlanok, hanem bizonyos garanciát akarnak maguknak biztosítani, és ez határozza meg magatartásukat. Ebben a légkörben véleménye az, hogy az elsőrendű kérdés ahhoz, hogy a konkrét problémákat megoldjuk, hogy valahogy ezen a bizalmatlansági légkörön változtassunk, és valahol rést üssünk. Nem csak ebből a szempontból tulajdonít jelentőséget annak, hogy közvetlen eredményeket érjenek el, de ezzel utat nyitnának a jövő felé is. Ezért az első teendő az volt, hogy szorosabb kapcsolatot vegyen fel a jugoszláv delegációval. Volt egy meglehetősen komoly veszély, hogy a jugoszlávok követik a csehszlovákok által követett utat az ottani magyar kisebbséggel szemben. Tito prágai utazása alkalmával és Fierlinger belgrádi utazása alkalmával 67 a csehek felvetették azt a kérdést, hogy Jugoszlávia ugyanazt a politikát folytassa Magyarországgal szemben, mint Csehszlovákia. Ők ezt az álláspontot nem fogadták el, viszautasították, de mint [a] miniszterelnökhelyettes mondja, igen komoly meggondolásaik voltak, és csak elvi okokból nem járultak hozzá a csehszlovák indítványhoz. Ha a magyar belpolitikai helyzet nem aggasztotta volna őket, fel se vetették volna a lakosságcsere kérdését. 68 Végső fokon azt mondja, hogy a magyarok legnagyobb része nem fasiszta. Az első beszélgetés alkalmával egy óra alatt megegyeztek. A jugoszlávok álláspontja lojális volt. Teljesen önkéntes alapon megy a lakosságcsere, egyenlő lélekszámot telepítenek ki mind a két országból, és a vagyonjogi kérdésekben széles elszámolási alapot nyitnak. Ismerteti a jugoszláv-magyar lakosságcsere egyezmény feltételeit. Megjegyzi, hogy kedvezőbb elintézésre aligha lehet számítani. [Nagy] Miniszterelnök: Itthon is ebben egyeztek meg. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: A jugoszláv miniszterelnökhelyettes hozzátette, hogy tulajdonképpen ők még erre sem tartanak igényt, és amennyiben úgy fogják látni, hogy a magyar belpolitikai helyzet erre nem ad okot — ami alatt nem értenek proletárdiktatúrát — nem fogják ezt a lehetőséget igénybe venni. Az ő számukra ez a kérdés nem döntő, mert amennyiben ott a magyarság nagy része támogatja a rezsimet, és egy kis része nem, azzal könnyen elbánnak. A további beszélgetés folyamán rá került a sor arra, hogy miért 66 Kardelj, Edvard. 67 Tito, Joszip Broz (1892-1980) jugoszláv államférfi, 1920-tól a Kommunista párt tagja. 1941-től a jugoszláv partizánparancsnok. 1945-től miniszterelnök, 1953-tól köztársasági elnök. Fierlinger, Zdenek (1891-1976) cseh államférfi. 1939 után a Londonban működött cseh kormány tagja, 1945-től 1946-ig miniszterelnök, 1946-tól 1953-ig miniszterelnökhelyettes, majd a nemzetgyűlés elnöke volt. 68 Előzményéről lásd az [50.] 133. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. 1437