Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

57. 1946. szeptember 20. [Nagy] Miniszterelnök felkéri a közlekedésügyi minisztert, számoljon be párizsi tapasztalatairól.

61 64 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Formális beszámolót nem készített elő, igyekszik úgy nagyjából mégis összefoglalni azt, ami a miniszterelnök elutazása után Párizsban történt, bár úgy véli, hogy állandóan tájékozódva vannak a miniszterek a párizsi hírekről. Amikor elutazott, a helyzet az volt, hogy a magyar területi és politikai bizottság eljutott a 200 000 magyar kitelepítéséről szóló csehszlovák módosító indítvány tárgyalásához.

62 Gazdasági vonalon a magyar kérdések még nem kerültek sorra, és előreláthatólag csak másfél, két hét múlva fognak sorra kerülni. Tekintettel arra, hogy ugyanazon bizottság foglalkozik a magyart, a] román[, a] bulgár és [a] finn gazdasági kérdésekkel, és hogy sok kérdés hasonló természetű, így egyes gazdasági kérdések eldőlteknek vehetők az egyenlő elbánás elve alapján. Formálisan lehetséges, hogy esetleg a magyar kérdések tárgyalásánál más döntéseket hoznak, bár ez nem valószínű. A katonai kérdések tárgyalására nem került még egyáltalán szó. [sic!] Ami a politikai természetű kérdéseket illeti, itt több módosító indítvány volt, amely minket közelről érint. Mindenki megegyezett abban, hogy [a] politikai és területi kérdésekben egyaránt a központi kérdésnek a 200 000 szlovákiai magyar kitelepítését kezelték. Erre fordították a delegáció fő erejét, és ennek rendelték alá a delegáció egész munkáját. Nem hanyagolták el a többi kérdést és a hídfő kérdését,

63 hanem csak összekapcsolták az összes többi kérdést a 200 000 magyar kitelepítésének kérdésével. Voltak olyan más javaslatok is, amelyek látszólag jelentéktelenek, de amelyek súlyos gazdasági következményekkel jártak volna ránk nézve, és amelyeket nem a gazdasági kérdések kapcsán terjesztettek elő, így például a csehszlovákok javaslata a bécsi döntés megsemmisítésével kapcsolatban.

64 Ez első pillanatra érthetetlen azok számára, akik közelebbről nem ismerik. Nekünk az volt a feladatunk, hogy ezt kihámozzuk, és a bizottság tudomására hozzuk. Voltak jugoszláv módosító javaslatok is, amelyek szintén a politikai kérdésekkel kapcsolatban nyújttattak be, és két ilyen módosító javaslat volt, amelyek súlyosan érintettek Csehszlovákiában a nyugdíjukat. Az említett személyek hangsúlyozták, hogy soha semmiféle politikai pártnak nem voltak a tagjai, és semmiféle bíróság előtt nem vonták őket felelősségre. 61 Gerő Ernő 1946. augusztus 22-től szeptember 9-éig Párizsban tartózkodott, a magyar delegáció elnökhelyetteseként szerepelt. 62 Lásd az [50.] 133. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 7. jegyzetét. 63 Lásd e jegyzőkönyv 61. napirendi pontját és jegyzetét. 64 Az 1938. november 2-ai, a trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához csatolt területek összefőggően magyarok által lakott részének visszakapcsolásával foglalkozó első bécsi döntésre, illetve annak a vasúti kocsik átadására vonatkozó határozatának megsemmisítésére utalt. Lásd a jelen jegyzőkönyvet a 73. jegyzetnél. 1435