Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

55. 1946. szeptember 13. megjelenik, és rendszerint itt Budapesten íródik, a másik pedig Balogh István államtitkár beszéde.

3 Mindkettőnek a hangja arra utal, hogy míg külföldön nemzeti egység van, addig Magyarországon a Kommunista Párt zavarja a nemzeti egységet, és ebben példát vehetne a szomszéd államoktól. Ők igen fegyelmezettek, és igyekeznek minden vonalon a nemzeti egységet tartani, de nem bírják a konkurrenciát a Magyar Nemzettel, és a Magyar Nemzet mögött álló Balogh István államtitkárral. Ők, akik 17%-ot kaptak a választásoknál, tűrjék, hogy lehetetlenné igyekezzék [sic!] őket tenni a többségi párt. Érthető volna, hogy egy ilyen kisebbségi párt megpróbálná a népszerűségét így megjavítani, de lehetetlen, hogy az arra való hivatkozással, hogy a nemzet érdekeit ők jobban és őszintébben védik, a Magyar Nemzet ilyen, minden vonalon káros inszinuációkkal teljék meg akkor, amikor a Kisgazdapárt nagyon helyes politikai vonalat foglalt el. Kéri a minisztertanács tagjait, hassanak oda, hogy ez így folyt. Ez abból indult ki, hogy Balogh István egy Sopronban tartott beszédében megjegyezte, hogy Szlovákiában a fasizmusnak még erős talaja van. Masaryk külügyminiszter ezt Csehszlovákia íefasisztázásának minősítette, s tiltakozott ellene - bár Prágában is tettek a szlovákokkal kapcsolatban hasonló megjegyzéseket. Vásárhelyi Miklós párizsi tudósító a Szabad Népben lényegében egyetértett Masarykkal, s úgy nyilatkozott, hogy ez az ügy nem vetett jó fényt a magyar kormányra. Gyöngyösi külügyminiszter hátbatámadására alkalmat adó, hasonló hangvételű megnyilatkozás is megjelent a Szabad Népben. Méltatlankodott a Magyar Nemzet cikkírója azért is, hogy a Szabad Nép „Magyarország háborús bűnösségét a reális mértéken túlhajtani igyekezett, és még az ellen is tiltakozott, hogy enyhítő körülményeinket felsorakoztassuk". Ezzel szemben megállapította, hogy a román kommunista sajtóban egyetlen cikk sem volt, amely Románia háborús bűnösségét akarta volna bizonyítani, vagy a háborúban való részvételéért a felelősségét fokozni akarta volna. A romániai koalíciós egyetértés kirívó példájaként említette fel, hogy Párizsban a békedelegációjuk vezetője az a Ttrescu lett, aki minden romániai rendszert kiszolgált, kapcsolatban állt a Vasgárdával, s elmélyítette az ország kapcsolatát Németországgal. Hangsúlyozta, hogy Ttrescut senki sem támadja, hanem a román nemzeti érdekek képviselőjeként támogatják. Példaként állította a román magatartást Vásárhelyiek és a magyar kormánykoalíció résztvevői elé. Az idézett fontosabb vitacikket lásd a Szabad Nép 1946. augusztus 20-ai, a Magyar Nemzet 1946. augusztus 24-ei és 25-ei, szeptember 3-ai és 5-ei számában, 3 „Balogh István államtitkár az időszerű politikai kérdésekről" című cikk a Magyar Nemzet 1946. szeptember 13-ai számában jelent meg. A Közellátásügyi Minisztérium kisgazdapárti csoportjának meghívására tartott előadásában cáfolta az újabb B-listázásokkal kapcsolatos híreket, szólt a békéről, a parasztnapokról, a polgári egységről, a vallásosság erejéről. Rákosi Mátyás észrevétele a beszéd azon részét illette, amelyben Balogh feltette a kérdést, hogy vajon mindenki együtt tud-e menni a közös magyar sorsban. „Vajon nincsenek-e olyanok, akik nem tudnak részt venni a nemzeti fájdalomban, együtt aggódni a nemzet jövőjéért, és együtt vállalni a felelősséget bármilyen jónak látszó lépésért, amely a magyar nép sorsának javítása érdekében szükségesnek mutatkoznék. Látjuk, hogy ebben a pillanatban minden román egyformán érez, s ugyanígy a csehek, szlovákok és jugoszlávok is." „Balogh István államtitkár válasza a Kommunista Pártnak" a Magyar Nemzet 1946. szeptember 17-ei számában jelent meg. A Badacsonytomajban tartott kisgazdapárti gyűlésen — a minisztertanácsi ülést követő első nyilvános fellépése alkalmával — ismertette Rákosi Mátyás bírálatát, s elmondta, hogy előző beszédében ő nem a kommunistákra gondolt, hanem azokra az emberekre, akik nem figyelnek a békekonferenciára, és csak az érdekli őket, hogy az új forintért mit lehet kapni. 1358