Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

55. 1946. szeptember 13. ne folytatódjék, mert ennek a folytatása csak az lehet, hogy az ország rendje felborul egy Vócsa nevű kizárt kisgazda képviselő miatt, aki egyébként is fasiszta és zsidóvagyon-fosztogató volt. Felesleges a külföld és belföld felé megmutatni, hogy milyen bajok vannak itt, főleg a béketárgyalások ideje alatt. Kéri, hogy ne engedjenek meg ilyen metódusokat, mert ezek csak ártanak az országnak belül és kívül, és külön fel kell emelnie a hangját az ellen, mintha itt a Kommunista Párt nem volna elég hazafias, és tanulhatna ezen a téren a külföldtől. Erre a pontra ők nagyon kényesek. Éppen tegnap a Külügyi Bizottságban a kommunista szónok mutatta meg felszólalásával, hogy hogy érez a Kommunista Párt, és ezért senki sem adhat nekünk leckét.

4 Ezt az irányt abba kell hagyni, mert különben itt hamar felfordul a helyzet. Nekik sokkal kellemesebb lenne az ellenzéki szerep. Kéri, hogy a jövőben ilyen módszerekkel ne kelljen találkozniuk. Dr. Balogh Isvtán [államtitkár]: Egészen röviden kíván válaszolni az államminiszter előadására, annál is inkább, miután személyében is aposztrofálva lett. Az előadásban különbséget kell tennie két rész között. Az egyik rész szólt a Magyar Nemzet vagy a Kisgazdapárt viselkedéséről, és a másik rész arról, hogy ő egyénileg talán olyan magatartást tanúsított volna, szóban vagy írásban, amely sértő lehetne a Kommunista Párt felé. Ami az első részt illeti, vagyis hogy a Magyar Nemzet, vagy a Kisgazdapárt képviselői hogyan viselkednek, arra nem hivatott válaszolni, mert a pártnak nemcsak vezetősége, hanem illetékes szerve van arra, hogy a sajtót irányítsa és meg kell mondania, hogy ez az illetékes szerv nem ő. Ezt már nagyobb nyilvánosság előtt is kijelentette, ennek dacára nem adnak hitelt kijelentésének. Ez a kérdés tehát ebben a pillanatban nem érinti. Érinti azonban az, mintha ő a Kommunista Pártról olyan nyilatkozatot tett volna, amely sértő lehet. Kéri Rákosi államminisztert, olvassa fel az inkriminált részt, mert tudtával és emlékezetével sértés nem fordult elő. Rákosi Mátyás államminiszter felolvassa a Magyar Nemzetből a kifogásolt részeket. Kifogásolja, hogy a cikk szembeállítja a Magyar Kommunista Pártot a Román Kommunista Párttal. Dr. Balogh István beszédének egy része úgy értelmezhető, mintha kifejezetten a Kommunista Pártra vonatkozna. Ezt támogatja a szembenálló oldal azonos részén levő közlemény. 4 A Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának 1946. szeptember 12-i ülésén Nagy Ferenc miniszterelnök tartott beszámolót párizsi útjáról, tárgyalásairól. A Kommunista Párt részéről Kévai József szólalt fel. Egyetértett Nagy Ferencnek a beszámolójában foglaltakkal: a Romániával szembeni területi igényt, a csehszlovák áttelepítést, a dunai hídfőt illető csehszlovák igény kezelését, a párizsi magyar delegáció magatartásának megítélésével kapcsolatos állásfoglalását tekintve egyaránt. Megjegyezte azonban, hogy Nagy Ferenc száraz szavakkal mondta el párizsi tapasztalatait. „Mi tudjuk — mondta Révai —, hogy ezek mögött a száraz szavak mögött magyar fájdalom és keserűség is van, és mi osztozunk benne, mint minden magyar ember." (MOL XVIII-l-b-1946. szeptember 12. 27-33. pp.) 1359