Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
53. 1946. szeptember 9. tárgyalhatnák, egyrészt azért, mert ez a követelés fennállott már a május 7-ei döntés idején, tehát akkor is ellene döntöttek, másrészt pedig, mert kialakult az a vélemény, hogy kisebbségvédelem egyetlen országgal szemben sem lesz, inkább a kisebbségek megszüntetése a tendencia, és éppen ezért 800 000 főnyi román kisebbségnek beállása Magyarország javára [sic!] elképzelhetetlen döntés lenne. Ez volt az oka annak, hogy a másik magyar védhető álláspontra, a 4000-es álláspontra vonult vissza, ahol ki tud mutatni 67%-nyi magyar többséget. A külügyminiszterhelyettes kijelentette, hogy a Szovjetunió változatlanul arra törekszik, hogy Magyarországgal a jó viszonyt, baráti kapcsolatát fenntartsa, és a lehetőséghez képest elmélyítse. Megérti, hogy a magyar demokrácia számára jól jönne ez a döntés, de nem látnak fennforogni jelentős okot a nagyhatalmak arra, hogy a május 7-ei döntést megváltoztassák. Azt mondja, hogy véleménye szerint, ha ma még lehetetlen is egy kétoldalú megegyezéssel új helyzetet teremteni, később lehetséges lesz. Kijelentette, hogy a gazdasági kérdéseknek eldöntésénél számíthatunk a Szovjetunió támogatására. A csehszlovák kérdésben is kifejtette álláspontját, mind a 200 000 magyart, mind a pozsonyi hídfőt illetően. 12 Erre azonban a válaszában nem tért ki, amiből azt a következtetést vonják le, hogy ezen a területen a Csehszlovákiából való kiutasítások és a hídfőnek a kérdésében egészen 100%-os az orosz támogatás, úgyhogy ott a Szovjetunió valószínűleg maga is hozzá fog járulni a többi nagyhatalomnak egyébirányú megoldási tervezetéhez. Felkereste Byrnes-t is, előzetesen azonban hosszas tanácskozást folytatott Smith tábornokkal, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetével, 13 aki szintén befolyásos tagja a delegációnak. Előtte ott volt a térkép. Ki volt rajzolva ez a 4000 négyzetkilométeres rész a térképen. És amint később a Byrnes-sel való beszélgetésnél a nagykövet megjegyzéséből megállapította, ez nem most lett kirajzolva, hanem lényegesen korábban ilyen régiókat rajzoltak, ahol megállapították, hogy hol van meg a magyar többség. Kijelentették, hogy a nagyhatalmak közül senki sem fogja vállalni azt, hogy a május 7-ei döntést megváltoztassa, mert ennek a döntésnek a megváltoztatása semmiképpen sem jelent akkora szükségszerűséget, amiért a nagyhatalmak között esetleg súlyos differenciákat lenne érdemes előidézni. Az ő véleményük az, hogy a kérdést a két országnak együtt kéne elintéznie. Vele is közölte, hogy erre reményünk sincs, annál inkább, mert a moszkvai látogatás után már megkísérelték, de a legmerevebb visszautasításra találtak. Csehszlovákia kérdésében Byrnes nem helyesli a 200 000 magyar kiutasításának tervét, és ezzel szemben állást foglal. A hídfő kérdésére nézve azt a kérdést intézték hozzá, mit szólna a magyar kormány ahhoz, ha a hídfő csak úgy lenne biztosítva a csehek számára, ha a csehek olyan keskeny sávval 12 Lásd e jegyzőkönyv 4. jegyzetét. 13 Bedell Smith, Walter (1895-1961) amerikai tábornok. 1942-től 1945-ig Eisenhower tábornok vezérkari főnöke. 1946-tól 1949-ig az Egyesült Államok moszkvai nagykövete. 1324