Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

53. 1946. szeptember 9. megelégednének a Duna partján, hogy katonai jelentősége nem lenne és a bécsi országutat sem érintené. Ezt elvi okokból a leghatározottabban ellenezné, de gyakorlati okok is vannak a szembehelyezkedésre. Az érdekesség az, pontosan ugyanazt a kijelentést tette a Magyarországgal kötendő gazdasági béke tekin­tetében, hogy mindent el fognak követni, hogy Magyarországra súlyos terheket ne hárítson a békeszerződés és hogy a magyar nép gazdaságilag mielőbb talp­raálljon. Ezenkívül találkozott még a nagyhatalmak képviselői közül Bidault mi­niszterelnökkel, aki Rákosi miniszterelnökhelyettes által ismert formában és módon nyilatkozott azzal az óvatossággal, amivel általában állást foglal a kül­ügyminiszterek értekezletén, és amellyel úgy látszik most próbálják a maguk nagyhatalmi helyzetét kiépíteni. A csehszlovákiai magyarok kiutasítására nézve kijelentette, hogy nem szeretik az ilyent, nem kívánják, és semmi körül­mények között nem támogatják. A többi kérdésben nem nyilatkozott, dacára annak, hogy őt, aki legutóbb néhány esetben közvetített a külügyminiszterek között, külön felkérte, tekintettel a súlyos magyar helyzetre, vegyék elő még­egyszer a határkérdést. Mégsem nyilatkozott. Bevinnel nem lehetett beszélni, mert teljesen elzárkózott a magyar jelent­kezés elől, még Gyöngyösi sem tudott vele beszélni. Felkeresett azonban egy néhányat a kisebbek közül, így elsősorban Simíts tábornokot, a dél-afrikai miniszterelnököt, 14 aki maga üzent, hogy szeretne vele beszélni, mert Ma­sarykkal találkozott, és erre nézve szeretne közléseket tenni. Ugyanakkor, amikor Smuts miniszterelnökhöz kellett mennie, akkor kellett volna találkoz­nia Masarykkal is, aki szintén kívánt vele találkozni, de azt gondolta — mivel Smuts tábornok közölte, hogy a csehszlovák ügyben kíván vele beszélni — helyesebb, ha előbb őt hallgatja meg. Felkereste Ausztrália képviselőjét, aki a román területi és politikai bizottságban proponálta a meghallgatásunkat, és mellénk állt, és próbálta őt arra kérni, hogy az Auer Pál által szóban előterjesz­tetteket tegye saját indítványává, és így vesse fel a bizottság előtt. Elutazása napján kiderült, hogy ezt nem merte vállalni, de nagy intelmet nyújtott át a nagyhatalmaknak, hogy gondolják meg mégegyszer a magyar-román kérdést. Valószínűnek tartja, hogy a magyar-román határ kérdése végképpen leszorult a napirendről, és nagyon kicsi a lehetősége annak, hogy bármilyen intervenci­óra ez a döntés csekély mértékben is megváltoztattassák. A csehszlovákiai magyarok kiutasításának kérdésében a dolog úgy néz ki, hogy ezt semmiképpen sem fogják megszavazni a bizottságban, és valószínű, hogy nem menne végig a további fórumokon sem. Erre nézve most olyan jelek mutatkoznak, hogy a csehek vissza akarják vonni, és közvetlen tárgyalásokat akarnak kezdeni. A delegáció és az ő véleménye szerint is a közvetlen tárgyalá­14 Smuts, Jan Christian (1870-1950) angol tábornok, 1919-től 1924-ig, majd 1938-tól 1948­ig a Dél-afrikai Unió miniszterelnöke. 1325

Next

/
Thumbnails
Contents