Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

53.1946. szeptember 9. elutazását és azt az elhatározását, hogy felkeresse a párizsi delegációt

3 és ha lehetséges, megkíséreljen segíteni. A pártvezetőkkel napokkal előbb beszélt erről, olyanféle hangulat alakult ki, hogy miközben ott kinn a delegáció nehéz munkát végez, aközben a kormány nem siet személyesen segítségükre, és kívánatos lenne kimenni. Az a gondolat vetődött fel, hogy akkor lenne értelme e kiutazásnak, ha a delegáció el tudná intézni, hogy a nagyhatalmak képviselőivel találkozhasson. Érintkezésbe lépett ezen az alapon a delegáció vezetőjével, aki azt mondotta, ne tegyék függővé a kiutazást attól az időponttól, amelyre a nagyhatalmak külügyminisztereivel a találkozást ki lehet tűzni, hanem még az érdemi döntések előtt utazzék ki. Hozzátette azt is, hogy nyüzsögnek ott a miniszterelnökök, átutaznak és visszautaznak. Nem látta ezt túlságosan odakint, de azt viszont megértette, miért akarta a delegáció, hogy kimenjen. A delegáció nagyon nehéz helyzetben van, ezt már tudjuk az eddig beérkezett jelentésekből. A delegáció Párizsban nem tárgyaló fél. A delegáció azért van ott, ha módot nyújtanak arra, különböző ügyrendi csatározások után, hogy egyik vagy másik kérdésben hallassa szavát, akkor összeül és igyekszik a lehető legmagasabb nívón nyilvánítani ki a magyar delegáció véleményét. Azonkívül főleg azon fáradoznak, hogy személyi összeköttetéseket kapjanak, és egy-egy ilyen bizottsági ülésre képviseletet nyerjenek valakinek a személyében Magyarország számára. Amint ismeretes, négy nagy jelentőségű kérdést foglal magában a békeszerződés-tervezet. Az egyik a magyar-román területi kérdés, a másik a csehszlovákoknak az a kívánsága, hogy 200 000 magyart kitelepítsenek, a harmadik a cseheknek az a követelménye, hogy a Pozsony körül meglévő hídfőjüket Magyarország hátrányára kibővítsék és a negyedik csoport a béketervezetnek Magyarországgal szemben alkalmazandó gazdasági feltételei. A delegáció a legsúlyosabb és a legveszedelmesebb kérdésnek magyar szempontból a 200 000 csehszlovákiai magyar kitelepítését ítélte.

4 Ez valóban így is van. A magyar közvélemény sajnos ennek nem szentelt eddig nagy figyelmet, úgy érezte, hogy ezt el is lehet hárítani, ez tulajdonképpen egy támadás visszaverése, és nem pozitív eredmény, holott, ha ezt el lehet hárítani, akkor talán a legnagyobb békeproblémák oldódtak meg. Időrendben előbb került tárgyalás alá a magyar-román határ kérdése. A magyar-román határ kérdéséAz eredetileg augusztus 20-ára tervezett — Szviridov altábornagy által eltiltott — naggyűlés helyett a Kisgazdapárt - a Parasztszövetséggel karöltve szeptember 8-án Országos Parasztnapokat rendezett. Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. Európa-História, l.köt. 351-355., 358-361. pp. 3 A magyar békedelegációról lásd a [38.] 121. sz. jegyzőkönyv 88. napirendi pontját, valamint jegyzetét. 4 Lásd a [45.] 128. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 12. jegyzetét, valamint az [50.] 133. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 7. jegyzetét. 1321