Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. hogy 20%-nál nem lehet kevesebb, többet pedig nyilvánvalóan nem fog engedni választani a többség. Hogy azonban megnyugtatóbb legyen, hozzátenné még azt, hogy ott, ahol a választók számaránya ezt a 20 százalékot nem haladja meg, a 20 százalékot felsőbb határnak is kell tekinteni, hogy ne választhassanak többet 20 százaléknál. Azt a tájékoztatást kapta, hogy 20 százaléknál lényegesen magasabb mennyiségű földterület van ennek a kategóriának a kezében. Ha már a kúriák felállításánál éles harcot folytatnának, akkor ez átmenne a parasztság köztudatába is, sőt ez az ellentét belemenne magába a szervezetbe is, ez pedig nem érdeke a mezőgazdaság fejlődésének. Mert lehetnek eltérések a testületen belül a különböző nagyságú birtokokkal rendelkező parasztok között, főleg a nincstelen és birtokos parasztok között, a mezőgazdaság fejlesztése tekintetében azonban feltétlenül egységet kell tartani és már a választásokat, a testület megalakítását úgy kell irányítani, hogy itt ellentétek ne származzanak. Ebből a szempontból tehát nagyon jó az az elgondolás, hogy minden kúria megválaszthatja a maga választói csoportjából a tagokat és a másik nem szólhat bele, hogy az egyes kúriák kit választanak meg. Nem tartja antidemokratikusnak a kúriális beosztást. Véleménye szerint éppen a legkisebb birtokkategória járna rosszabbul akkor, ha a kúriákat szaporítanák. A kúriális beosztásnál élesebb ellentétet okoz a munkaközvetítés. A parasztság arra törekedett, hogy a maga dolgát végre maga intézze. Ez a parasztságjoga, és ezt a jogot ne vitassa el tőle senki, mert ezt a jogot elvitatni semmi körülmények között nem fogják engedni. A parasztságot a maga érdekeinek, jogainak tekintetében nem lehet sem négyzetméterrel, sem centiméterrel mérni. A parasztság, a maga nagy céljait tekintve, egységes és éppen ezért meg kell adni neki azt a szabadságot, hogy a maga szervezetén belül, a maga problémáit saját maga intézze és ne kívülálló szervezet szóljon bele nagyon jelentős és nagyon lényeges mezőgazdasági kérdésekbe. A munkaközvetítést nem is lehet másképp megcsinálni. Máris megbukott a mezőgazdaság területén a szakszervezeti munkaközvetítés. De szükségképpen meg is kell buknia, mert a 8 holdtól 20 holdig terjedő birtokú paraszt akármelyiké egyszerre lehet munkaadó és munkavállaló is, miközben ugyanis meglévő két lovával szánt az 50 vagy 80 holdasnak, munkavállalóvá válik, amikor pedig burgonyájának megkapálására munkást szegődtet, munkaadóvá válik. Lehetetlen tehát mechanikusan azt mondani, hogy ezt kívülről fogja majd intézni egy szervezet. Ez teljesen ki van zárva. Ha a munkáspártok nem is elvi, hanem ideológiai okból ragaszkodnak a szakszervezetek munkaközvetítési jogához, ha megnézik a gyakorlatot az országban, rá fognak jönni, hogy egyszerűen tarthatatlan a kívülről való munkaközvetítés. Amikor majd a mezőgazdaság annyira át lesz állítva, hogy szinte üzemszerűen meg lesz határozva a mezőgazdaság egyes kategóriáinak feladata, termelési lehetősége, kötelessége, ha meglesznek a megfelelő szakmunkások a mezőgazdaság területén is, akkor lehet majd kívülről irányítani a mezőgazdasági 1165