Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. nélkül megcsinálni. Ha megcsinálták a törvényt, végre kell hajtani, tehát előre kell tudni, hogy milyen pénzügyi kihatása lesz, mennyire érinti az államháztartást, milyen kihatással lesz a szanálásra, mert nem kis összegekről van szó. Még ha a felére lemennének, ez még mindig óriási összeg, körülbelül 70 millió forint lenne. Ebben a kérdésben sem lehet tehát vaktában, sötétben dönteni. [Nagy] Miniszterelnök: Néhány szóval szól hozzá ehhez a törvényjavaslathoz, lényegében természetesen szintén a különbségeket jelentő kérdésekhez. Mielőtt azonban erre rátér, ismerteti múltbeli politikai törekvéseik legfőbb célját: felszabadítani a különböző elnyomott rétegeket, ezek között elsősorban kettőt, a parasztságot és az ipari munkásságot, azoknak a tényezőknek az elnyomatása alól, amelyekkel szemben a múltban harcoltak. A demokrácia valóban fel is szabadította mindkét réteget és mindkét réteg ott áll, hogy megépítse most már a maga jövendőjét, lényegében azok nélkül az ellenfelek nélkül, amelyektől a múltban mozdulni sem tudott. - 0, a múltban mezőgazdasági érdekképviseletnek nevezett nagybirtokos intézénynek, hosszú ideig tagja volt. Látta rettentő fogyatékosságait és hibáit. Ki kell jelentenie: az volt antidemokratikus összetételű, de nem ez! Nem merné feltételezni a Kisgazdapárt vezetőjéről, hogy még antidemokratikusabb törvényjavaslatot hozzon a minisztertanács elé, mint amilyen az volt. Nem akar arról beszélni, hogy a régi mezőgazdasági kamarákban a gazdatiszteknek pontosan akkora képviseletük volt, mint a mezőgazdasági munkásságnak, vagy a legnagyobb kisbirtokos kategóriának, a második kúriának lenne. Az a helyzet teljesen tűrhetetlen volt és most, amikor az új érdekképviseleti törvény megalkotásán fáradoztak a magyar parasztság képviselői, arra törekedtek, hogy módot adjanak a parasztság teljes egységének a kibontakozásra a mezőgazdasági érdekképviseleti szervben. Ott összeszorult a nagybirtokkal szemben minden parasztember. Ma pedig már a negyedik kategóriának megfelelő réteg is csak nagyon meggyengült állapotban tér vissza a mezőgazdasági érdekképviseletbe, mint egyszerű tag, nincs tehát semmi akadálya annak, hogy most már ne a nagybirtok ellen, hanem a mezőgazdaság céltudatos kifejlesztése, vagy átállítása, a közös érdekek megvédése érdekében ez az egység tökéletesen kialakulhasson a mezőgazdasági munkástól a nagyobb-birtokos parasztemberig, mert hiszen csak ilyenekről van szó. Valószínűnek tartja, hogy a 20 holdas vagy 15 holdon felüli parasztság nem arra fog törekedni, hogy a középbirtokosok megmaradt tagjait válassza meg a maga kategóriájában, hanem elsősorban ott is parasztembereket fognak választani. A földmívelésügyi miniszter azt mondotta, hogy ez a törvényjavaslat nem csak a mezőgazdasági lakosságot akarja képviseltetni az egyes kúriák összeállításában, hanem magát a mezőgazdaságot is. Utána érdeklődött, hogy vajon a belügyminiszter által említett 167 tizenöt holdon felüli kisgazdának van-e akkora földterülete, amely megfelel annak a 20%-nak, amellyel ő képviseletet nyert a különböző szervezetekben. A 18. § 2. bekezdése ugyanis világosan kimondja, 1164