Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. [Nagy] Miniszterelnök: Egész Csepel dolgozott még Szálasi alatt is! [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Rosszul dolgoztak! [Nagy] Miniszterelnök: A magyar paraszt, ezzel szemben, ahogy tudta, szabotálta a háborút. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Nem akar arról vitatkozni, hogy ki dolgozott jól és ki rosszul, de Csepelen, Diósgyőrött elszabotálták a termelést. Nem akar a kérdésnek ebbe a részébe belemélyedni, csak annyit mond, hogy az egy reakciós rendszer volt, amelyet a munkás nem akart szolgálni. Most a helyzet megváltozott. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: A munkás szempontjából rosszabb lett a helyzet. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Jobb lett a helyzet. Ma a munkásság képviselete, a munkáspártok és a szakszervezetek abba az irányba befolyásolják a legöntudatosabb munkásréteget, a szervezett munkásságot, és annak elitgárdáját, hogy termelni kell minél többet, mert a többtermelés az ő javukat is szolgálja, - és ez döntő elvi fordulat. Az új munkafegyelem kezd igen komolyan megszilárdulni. - Ennek az elvi fordulatnak a szükségessége és a lehetőség megvan a mezőgazdaságban is. Véleménye szerint feltétlenül megvan, de a folyamat természetesen lassúbb, mert a mezőgazdasági munkás sokkal nagyobb mértékben el volt nyomva, mint az ipari munkás, azért, mert jobban szét van szórva, mert szervezettsége mellett is a politikai iskolázottsága kisebb. De ott is megvan, a mezőgazdasági munkások tehát érdekelve vannak a termelés fejlesztésében. Annál inkább érdekelve van a törpebirtokos és a középbirtokos. - A kérdést tehát nem lehet úgy beállítani, hogy az iparnak megvan ez az érdekeltsége a mezőgazdaságnak pedig nincs meg. Nem szabad átvinni a régi kategóriákat a mai helyzetre. Ha nem vesszük észre az új tendenciát, csak azt látjuk, hogy a régi még itt van, igen nagy hibát követünk el. A mezőgazdasági munkást is érdekeltté kell tenni és érdekeltté tudják tenni a termelés fokozásában. - A másik kérdés a munkaközvetítés kérdése. A mezőgazdasági munkás érdekelve van a termelés fokozásában, de ugyanakkor érdekelve van abban is, hogyan történik a munkaközvetítés. Elvi szempontból itt sem áll másképp a helyzet. Természetes, hogy itt nagy különbségek vannak. Az iparban egyszer az állammal áll szemben a munkás, máskor magántőkéssel, a harmadik esetben kis munkáltatókkal, kisiparosokkal, kiskereskedőkkel. Itt tehát nincs döntő elvi különbség, nem akarják ezeket a meglévő különbségeket nagyítani, de a munkaközvetítésnél van elvi különbség. - Végül kitér a pénzügyi kérdésre. Elvileg nem ellenzi, hogy egy kategóriának magát kell eltartania, azt sem tartja kizártnak, hogy a másik kategóriának az állam támogatást adjon, itt azonban nem támogatásról van szó, hanem a földadó bizonyos százalékáról. A pénzügyminiszter felszólalásában ezt a tárgykört nem érintette, pedig pénzügyi szempontból ez döntő kérdése az egész javaslatnak. Nem lehet egy törvényt fedezet 1163