Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. [Nagy] Miniszterelnök: A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által felvetett kifogások megoldhatók akként, hogy az érdekképviselet a szövetkeze­ti mozgalmat a szövetkezeti törvény értelmében mozdítsa elő. [Gordon] Pénzügyminiszter: Elvi alapon kíván a javaslathoz hozzászólni. Történeti szempontból, ha vizsgálja a javaslatot, egy hosszú múlttal rendelkező problémát lát. Szembe van állítva a marxista felfogás a mezőgazdasági problé­mával. Ez nem újkeletű kérdés és őszintén kell megvilágítani. Felfogása szerint a mezőgazdasági munkásokat nem érdekli az, hogy mit termelnek és miként. Olyan élesnek látja az ellentéteket, hogy aggodalommal nézi a fejleményeket. Javasolja, hogy a pártok vezetői üljenek össze és tárgyalják le a kérdést. [Nagy] Miniszterelnök: Nem zárkózik el egy újabb előkészítő kísérlettel szemben, azonban az ügy nem tűr halasztást. Javasolja, hogy a társminiszte­rek tanulmányozzák át az új javaslatot, még a szombati napon kérjenek utasí­tást állásfoglalásukra vonatkozóan a pártjaiktól és a hétfői napra kitűzendő minisztertanács foglalkozzék a javaslattal. Kisebb eltérések a nemzetgyűlési tárgyalások alkalmával is megoldhatók. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Be kell látnunk azt, hogy termelésünk mai állapotában mennyire rossz és meg kell állapítania, hogy nem javul. Tegnap nála járt a fóldmíves-szövetkezetek vezetősége. Ehhez az intézményhez is re­ménységek fűződtek, hogy talán a most földhöz juttatottakon fog tudni segíteni. Hatszáz vagy nyolcszáz ilyen szövetkezet alakult, óriási vagyontárgyakra bazíroz­va, mert a nagybirtoknak vagyonértékei, ingó berendezései, felszerelései ezeknek a szövetkezeteknek a kezeibe kerültek. Meri állítani, hogy ez olyan érték, amellyel lehetett volna valamit alkotni. Meg kell mondania: a vezetőség segítségért, támo­gatásért jött, hogy csináljon valamit a kormány, mert — mint bevallották — összeomlóban van már az a szervezet is, amelyről azt hitték, hogy majd a termelés vonalán valahogy segíteni tud az újonnan földhöz juttatottakon. A most földhöz jutott kisembereknél semmiféle javulás termelési vonatkozásban nincs. Még ha lenne egy egységes érdekképviseleti szerv, ha nem szüntették volna meg olyan hamar! De így várni lehet, várni kell azt, hogy a nemzetközi konkurrenciában, amikor a következő évben majd megjelennek a világpiacon a mezőgazdasági ter­meivények, nemcsak versenyezni nem tudunk, de határozott visszaesés fog bekö­vetkezni. Ezért azt hiszi, hogy egy ilyen érdekképviseleti törvény mielőbbi megalkotásában tökéletesen egyet kell értenie a kormánynak. Csak egy néhány szót még arról, hogy talán nem is olyan nagyon sok az ellentét és nem is olyan nagyok ezek az ellentétek. Hivatkozik a közlekedésügyi miniszter közismert tár­gyilagosságára és szakértelmére. 0 azt mondja, hogy pluralitást lát itt a kúriális beosztással kapcsolatosan. Ha azonban a rendelet 18. §-át nézik, ez a veszély nem forog fenn. Ha sokkal több a kis egyed, sokkal több a képviselője. 23 23 A községi (városi) érdekképviseleti testület megalakításáról szólva a 18. § azt határozta meghány választásra jogosult személy után milyen létszámú testület választható. Például 500 tag 1155

Next

/
Thumbnails
Contents