Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. államformát, amely 25 éven át a király nélküli királyság fikcióját tartotta fenn egy félfeudális államberendezés alátámasztására. Átalakította társadalmi, gazdasági és politikai berendezését: végrehajtotta az európai országok egyik legradikálisabb földreformját, a legdemokratikusabb választási törvénnyel nemzetgyűlést választott, törvénybe iktatta a köztársaságot és erőteljes államosítási programot hajt végre. Kérlelhetetlen igazságszolgáltatása felelősségre vonta a letűnt rezsim minden olyan háborús bűnösét, aki kezébe került. Az új magyar köztársaság gyors ütemmel fogott hozzá az újjáépítés munkájához. Megindította az ország vérkeringését, a visszavonuló náci hordák pusztításai és rablásai által megbénított közlekedési hálózatot a lehetőséghez képest helyreállította. A lakosság néhány hét alatt takarította el a romokat és ma országszerte folyik az építő munka. A magyar átállás miatt feldühödött németek vandalizmusának áldozatul esett Budapest hat dunahídja. Ma már egy új állandó híd köti össze a két partot és hetek kérdése a második híd újjáépítésének befejezése. A magyar nép egy év alatt a háború hullámainak elvonulása óta megmutatta, hogy élni akar és élni tud. Megérdemli tehát a világtól az igazságos békefeltételeket. A magyar nép ismeri nemzetközi helyzetét, tudja hogy a múlt bűnös vezetői háborúba sodorták és a háborút elveszítette, ezért a békekonferencián csak a legéletbevágóbb igényekkel léphet fel. A Magyar Kormány a békekonferencia elé olyan legelemibb emberi jogokra és ideálokra alapozott javaslatokat terjeszt, amely jogok érvényesüléséért a Szövetségesek a háborút végig küzdöttek és amely ideáloknak a háború után való megvalósítását ünnepélyesen megfogadták. A mai demokratikus Magyar Kormány és vele együtt a nemzet közvéleménye levonta a múlt elhibázott politikájának a tanulságait, és egyszersmindenkorra feladta a két háború között táplált revíziós ábrándokat. Gyökeresen szakítottak a történelmi jogokra való hivatkozás, az ország területi integritása, történelmi határai közé való vissza-állítása politikájával, [sic!] Viszont az egész magyar nép egyetért abban, — s a kormány ily nagy jelentőségű kérdésben nem teheti túl magát az ország közvéleményén — hogy nemcsak magyar szempontból, hanem a délkelet-európai teljes megbékélés szempontjából is súlyos tévedés volna, ha a békekonferencián egy olyan békeszerződés születnék, amely a Magyarország határain belül és kívül élő magyarság életbevágó érdekeit nem részesítené kellő figyelemben. Emlékezetes, hogy a trianoni békeszerződés a Duna-medencében élő magyarságnak több mint egynegyedét elszakította az anyaországtól. Ennek folytán az a különleges helyzet állott elő, hogy míg Csehszlovákia az Európában élő csehszlovákok 96,6%-át, Románia az Európában lakó románok 96%-át, Jugoszlávia pedig az európai jugoszlávok 93%-át egyesítette saját országában, addig az európai magyarságnak csupán 74%-a élhetett saját nemzeti területén, míg 1132