Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. Az ilyen rendezés létrejöttéhez kíván a Magyar Kormány a maga részéről hozzájárulni akkor, amikor e memorandumban bizonyos alapvető szempontokra kívánja felhívni a figyelmet, amelyeket — meggyőződése szerint — egy sikeres rendezés nem hagyhat figyelmen kívül. E memorandum kiegészítésére szolgálnak azoknak a jegyzékeknek idemellékelt másolatai, amelyeket a Magyar Kormány, a Magyarországgal kötendő béke kérdésében elsősorban érdekelt Nagyhatalmak budapesti Képviselőihez intézett, és amely jegyzékek egyes fontos kérdések közelebbi megvilágítására alkalmasak. Nem felesleges emlékezetbe idézni, hogy a magyar nép történelmében immár a harmadik kísérlet folyik a magyar államélet demokratikus berendezésére. Közismert, hogy 1848-49-ben a magyarság volt a haladás képviselője a Duna-völgyében, szabadságharcát, valamint a Kossuth által kikiáltott első magyar köztársaságot az osztrák császár és az orosz cár a szomszédos népek segítségével vert le. Az első világháború után a magyar nép újból kísérletet tett, hogy a második köztársaság keretében megvalósítsa demokratikus életberendezését. A szomszéd államok mohó térnyerési vágya hozta a köztársaság kormányát olyan helyzetbe, amely a demokratikus kísérlet bukásához vezetett. Az első világháborút lezáró rendezés a szomszéd államoknak juttatott tisztán magyarlakta területeket. A juttatás stratégiai és ezzel részben összefüggő közlekedési konsziderációk alapján történt. Egy következő világháború tanulságai kellettek annak bebizonyítására, hogy a stratégiai határvonalak értéktelenek, illetve egy új vasútvonal építésének terhe eltörpül egy újabb háború szörnyű áldozatai mellett. A harmadik, és kétségtelenül legjobban megalapozott demokratikus átalakulás Magyarországon jelenleg van folyamatban. Ugyanakkor, amikor a békerendezés megszabja azokat a határokat, amelyekben a magyarság a maga nemzeti életét kell élje, ezzel párhuzamosan folyik az ország belső demokratikus átalakulása. Ez a külső és belső folyamat azonban szorosan összefügg egymással. A Magyar Kormány reméli, hogy az ország belső átalakulása alkalmas arra, hogy megnyerje a világ demokratikus országainak rokonszenvét és bízik abban, hogy a békekonferencián részt vevő hatalmak az országhatárok megállapításával biztosítják a fiatal magyar demokrácia életképességét és fejlődésképességét, mert különben félő, hogy a magyar nép előtt a demokrácia úgy tűnhetik fel, mint amely nem tudja képviselni a magyar nemzet érdekeit és így a demokrácia lesz a békerendezés kárvallója, a demokrácia ellenségei pedig haszonélvezői. Ez a magyar demokrácia immár számos tanújelét adta élni akarásának és belső életképességének. Már a felszabadulás pillanatában elsöpörte azt a hibrid 1131