Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: A régi tartozásokra nézve vállaljuk a kötelezettséget és prioritást adunk a jóvátételnek. Erőss János [a Jóvátételi Hivatal elnöke]: Ha mi jóvátételt fizetünk háborús károkért, akkor minden egyes háborús károsultat külön-külön elégítünk ki. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: A fegyverszüneti egyezmény nem tartalmazza a restauráció ügyét. Különösen nem léphet fel velünk szemben Jugoszlávia ilyen igénnyel, mert annak idején globálisan kért jóvátételt. Rákosi Mátyás [államminiszter]: A restitúciót könnyíteni kell. Az eredeti javaslat úgy szólt, hogy nem fizethetünk többet, mint a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelmünk és amennyiben a gazdasági viszonyok megváltoznak, akkor lenne szó róla, hogy a régi tartozásainkat is rendezzük. Fizetési készségünket meg kell mutatni, de azért az elvért harcolnunk kell. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: A magunk részéről is sokalljuk a fizetést és annyit fizetünk, amennyit tudunk s prioritást adunk a jóvátételnek. Gazdasági erőnk annyi, hogy ezeket a követeléseket alig fedezi. A régi fizetéseket illetőleg elismerjük,[sic!] de a fizetés időpontja más kérdés. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Itt van egy szöveg, amit alá kell írni. A 22-28-áig terjedő tételekben azonban olyanok vannak, amik erőnket felülmúlják és ezt elhallgatni nem lehet. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Amikor aláírtuk a fegyverszüneti egyezményt, vállaltunk bizonyos kötelezettségeket. Az ország azóta súlyos infláción ment keresztül, aminek következtében több terhet, mint akkor vállaltunk, nem tudunk vállalni. Ennek elfogadása egy gazdasági összeomlással fenyeget bennünket. A gazdasági fődelegátus is ugyanezt az álláspontot foglalta el. Ismerteti az idevágó fejtegetéseit.

36 Az az elgondolása, hogy a zsákmánykérdést közvetlen a szovjet delegátussal rendezni kell és kiemelni, hogy kártérítést állampolgárainkkal szemben vállalni nem tudunk, és a külföldi állampolgárokat sem tudjuk mentesíteni a jóvátétel alól. [sic!] Csak azért vállalunk felelősséget, amit határainkon belül saját állampolgáraink követtek el. [Ballá] Tájékoztatásügyi miniszter: A 29. cikkben tulajdonképpen érdektelen Magyarország. Itt a szövetségesek egymás között vitatkoznak azon, hogy a már eddig valamelyik szövetséges hatalom által megszerzett előnyös szerződés a másik felet is megillesse. A 34. cikk ellen tiltakozik, mert más értelme nem lehet ennek a kikötésnek, mint gyámság alá helyezés. Az ugyanis értelmetlen, hogy egy szerződés magyarázatára 18 hónapig csak az egyik szerződő fél legyen jogosítva. Tekintettel arra, hogy a békeszerződés magyar nyelven is készül, fel ismételten kérte a szovjet hatóságoktól ennek az akciónak a leállítását, az elszállított gépek, felszerelések visszaküldését, illetve ha ez lehetetlen volt, azok értékének a jóvátételbe való beszámítását. A javaslat azonban nem talált meghallgatásra. (MOL XIX-J-1-b. l.d.) 36 A gazdasági fődelegátus Faragó László volt. (Lásd a [38.] 121. sz. jegyzőkönyv 88. napirendi pontját és jegyzetét.) 1114