Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. jelent, hogy a bizonytalan összegű kártérítés összegszerű felbecsülésének bizonytalan költségei a magyar kormányt terhelik. A 6. pont a háborús és megszállási költségek alól mentesíti a Magyarországon lévő Egyesült Nemzetek állampolgárait és azok vagyonát, amit elvileg kell ellenezni, mert ez a magyar állampolgárokat terhelő közterhekkel szemben kivételezést jelent.

27 [Bán] Iparügyi miniszter: A június 15-ei egyezmény változást nem szenvedhet. Erőss János [a Jóvátételi Hivatal elnöke]: Feltétlenül meg kell akadályozni, hogy a békeszerződésben meghatározatlan összegű anyagi terhek rovassanak a magyar államra, mert ha összegszerűleg nem rendezzük kötelezettségeinket a békeszerződés megkötése előtt, ez a mulasztás többé jóvátehető nem lesz. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Az akkori politikai helyzet figyelembevétele nélkül és a felelősség felvetése nélkül belementünk olyan szállítási szerződések megkötésébe, amelyek után súlyos összegeket kell fizetnünk. Ezt most feltétlenül revízió alá kell venni. Erőss János [a Jóvátételi Hivatal elnöke] közli, hogy az 1945. június 15-ei egyezményben a Szovjetunióval megállapodott árakat talán [az] 1945. december 12-én felvett jegyzőkönyv szerint Jugoszláviával és Csehszlovákiával szemben is kötelezőnek fogadtuk el, ami újabb további súlyos károsodása Magyarországnak. Viszont a csehszlovák és jugoszláv vonalon — nem azonos áruknál — olyan megállapodást sikerült kötni, amik 2-6 szorosát teszik ki a június 15-ei rossz áregyezményben elfogadott áraknak. Sajnos - az említett december 12-ei jegyzőkönyvben, Pokorny vezérezredes által tett kijelentés után, csehszlovák és jugoszláv vonalon sem tudunk az azonos áruknál jobb árakat elérni, mert e jegyzőkönyvi nyilatkozat szerint a Szovjetunió árait kötelezőnek fogadtuk el, és így egyszerűen nekünk szegezik ezt a jegyzőkönyvi nyilatkozatot. Közli egyben azt is, hogy ez államokkal még a Szovjetunió által már elfogadott 8 éves és progresszív teljesítésre sem tudunk áttérni, mert arra hivatkoznak, hogy rájuk a Szovjetunióval kötött megállapodás nem kötelező, mert ők szuverén államok, s csak szabad elhatározásukból tárgyalhatnak e kérdésben.

28 [Bán] Iparügyi miniszter: A magyar kormánynak határozott álláspontot kell elfoglalnia az árak tekintetében. Kérdés, hogy hogyan vessük ezt fel. Java27 Lásd a békeszerződés tervezetének (a jelen jegyzőkönyv a) mellékletének) 23. cikkénél szereplő 5. és 6. pontot. 28 Csehszlovákia 1945 áprilisában közölte igényeit a jóvátételi szállításokkal kapcsolatban. Érdemi tárgyalásokra azonban csak 1945 októberében került sor. 1945. december 12-én elkészült egy 7 pontból álló jóvátételi egyezmény, de ezt egyik fél sem tekintette véglegesnek. (MOL XLX-A4-g. dosszié) Végül 1946. április 6-án Prágában írták alá a csehszlovák-magyar jóvátételi megállapodást. Csehszlovák részről ragaszkodtak a Szovjetunióval kötött szerződésben foglalt árakhoz. A jugoszláv-magyar jóvátételi egyezmény szövege jórészt megegyezett a csehszlovák egyezménnyel. (A magyar jóvátétel és ami mögötte van... 1945-1949. Válogatott dokumentumok. Napvilág Kiadó, 1998. Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Balogh Sándor és Földesi Margit. 70-75., 94-98. pp.) 1108