Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Bevezetés Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyveihez 7

Bevezetés csak az atombomba 1945. augusztus 6. és 9-én történt bevetése - és a Japán elleni háború szeptember 2-án, szovjet közreműködéssel történt befejezése után, fokozatosan, 1947 elejéig bontakozott ki.

3 A nyugati politikusok szovjetellenes állásfoglalását nyíltan és erőteljesen Churchill fejtette ki 1946. március 6-án Fultonban tartott beszédében. Többek között határozottan felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy a Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára. „E vonal mögött — mondta — vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai - Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres városok és országuk lakossága a szovjet szférában fekszik és valamilyen formában alá vannak vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének." ,,A kommunista pártokat — folytatta —, amelyek ezekben a kelet-európai államokban igen kicsik voltak, hatalomra emelték, amely hatalom meghaladja e pártok létszámát, és ezek a pártok most mindenütt arra törekszenek, hogy megszervezzék a totális ellenőrzést. Majdnem minden esetben rendőrkormányok uralkodnak és mostanáig, Csehszlovákiát kivéve [állította a helyzetet félreértvei, sehol sincs igazi demokrácia." Rámutatott továbbá arra, hogy az orosz határoktól távol fekvő sok országban létrehozott baloldali csoportok is teljes engedelmességben kezdtek működni azoknak az utasításoknak megfelelően, amelyeket a kommunista központtól kaptak. Kötelességének érezte, hogy felhívja a figyelmet arra az árnyékra, amely Nyugaton és Keleten a világra borult. Ugyancsak kötelességszerűen ajánlotta a jelzett veszedelem ellen az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia katonai erejének összefogását.

4 Szovjet részről maga Sztálin szállt vitába a Churchill által kifejtett állásponttal. Többek között rámutatott arra, hogy a német betörés következtében a Szovjetunió mintegy hétmillió embert vesztett. Ez más szavakkal — mondta — annyit jelentett, hogy a Szovjetunió embervesztesége többszörösen felülmúlta Anglia és az Egyesült Államok emberveszteségét. „Felmerül a kérdés, vajon mi a csodálatos abban, hogy a Szovjetunió biztosítani akarja önmagát az eljövendő időkre és arra törekszik, hogy ezekben az országokban [amelyeken keresztül a német támadás megvalósult] olyan kormányok legyenek, amelyek a Szovjetunió irányában lojális magatartást tanúsítanak. Hogyan lehet ezek után annyira elveszítenie a fejét 3 Truman, Harry S. (1884-1972) 1945-től 1953-ig az Egyesült Államok elnöke. 4 Churchill, Winston Leonard Spencer (1874-1965) angol konzervatív államférfi. 1908-tól többször és több tárca élén miniszter, 1940 májusától 1945 júliusáig, majd 1951-től 1955-ig miniszterelnök volt. Churchill fultoni beszédének szövegét lásd Halmossy Dénes: Nemzetközi Szerződések 1945-1982. A második világháború utáni korszak legfontosabb külpolitikai szerződései. K. és J. Könyvkiadó, Gondolat Könyvkiadó. Budapest, 1985. 60-69. pp. 8