Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Bevezetés Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyveihez 7

Bevezetés valakinek, hogy a Szovjetuniónak ezeket a békés törekvéseit országunk terjesz­kedési törekvéseként jellemzi?" 5 Sztálin tehát a legszélesebb nyilvánosság előtt hangoztatta, hogy a kelet­európai országokban fokozódó szovjet és kommunista nyomás, térfoglalás in­dokolt. Beszédében egyébként Churchillnek a világ kapitalista békéjének megóvásaként az angolszász államok összefogását sürgető állásfoglalását a fasisz­ta felfogáshoz hasonló megnyilatkozásnak minősítette: az egyes országokban je­lentkezett baloldali szervezkedéseket pedig a kapitalizmus visszáságai ellen tiltakozó tömegek jogos magatartásának következményeként jellemezte. A háborúban győztes nagyhatalmak közötti ellentét kölcsönösen éles, ha­tározott megfogalmazást nyert. Aláhúzta ezt az ellentétet az is, hogy ugyaneb­ben az időben szovjet és amerikai részről egyaránt beszámolókat tettek közzé hadiiparuk, védelmi berendezkedésük jelentős fejlődéséről. A szovjet hatások­tól közvetlenül nem fenyegetett és gazdasági fölényének tudatában lévő Egye­sült Államok kezdetben kiegyenlítésre törekedett, de végülis csatlakozott — az egyébként liberális, baloldali európai politikusok egy része által is bírált — Churchill-i megnyilatkozáshoz. 6 A magyarországi belpolitikai viszonyok a nemzetközi helyzetben bekövet­kezett változás közvetlen hatására fokozatosan kiéleződtek. Az általánosan elfogadott azon nézettel szemben, hogy a Kisgazdapárt felszámolására irányu­ló baloldali törekvés a Magyar Közösség elleni úgynevezett „összeesküvés" leleplezésével, 1947-ben bontakozott ki, megállapítható, hogy ez a folyamat már ekkor, 1946 tavaszán megindult - csak a béketárgyalásokra tekintettel a kisgazdapárti politikusok többsége által vállalt kompromisszum-sorozat, visz­szafogottság odázta el a válság teljes kibontakozását. Ennek jegyében még 1946 januárjában elfogadta a Nemzetgyűlés a köztár­sasági törvényt, s Magyarország köztársaság lett. Tildy Zoltánt 7 — a szovjet politikát messzemenően, saját pártjának, a Kisgazdapártnak a többségével 5 Sztálin, Joszif Visszarionovics Dzsugasvili (1879-1953) szovjet államférfi. 1922-től a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. 1941-től 1953-ig a Népbizto­sok Tanácsának elnöke majd miniszterelnök, a második háború idején az Állami Honvédelmi Bizottságnak az elnöke. Sztálin nyilatkozatát „A népek nem azért ontották vérüket, hogy Hitlerek uralmát Chur­chillék uralma váltsa fel" címmel a Szabad Nép 1946. március 15-ei száma közölte. 6 A fultoni beszéd természetesen nem volt kiváltója a második világháborút kötető hideg­háborúnak, de fontos szerepe volt a szükségszerűen bekövetkezett konfrontációs folyamat előre­jelzésében. Lásd Gyarmati György utószavát Winston S. Churchill A második világháború/2. (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989) című visszaemlékezéséhez, elsősorban a 694-698. pp.-t. 7 Tildy Zoltán (1889-1961) református lelkész volt. 1917-ben tagja lett a Nagyatádi Szabó­féle Kisgazdapártnak, majd 1922-ben az Egységes Pártnak. 1930-ban a Független Kisgazdapárt egyik alapítója, ügyvezető alelnöke. Részt vett az antifasiszta mozgalmakban. 1945-től a Kisgaz­dapárt vezére, nemzetgyűlési képviselő. 1945. november 15-től 1946. február 1-jéig miniszterei­9

Next

/
Thumbnails
Contents