Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

36. 1946. június 26. felvételt kezdeményezni ebben a kérdésben. A külügyminiszter azt felelte, hogy az amerikaiak javaslata hangzott el a kérdésnek a párizsi döntés alapján való meghatározására és ők belementek ebbe a javaslatba, miután a románokkal kötött fegyverszüneti egyezmény szellemének is ez felelt meg. A külügyminiszter azt is kijelentette, hogy a kezdeményezéstől minden nagyhatalmat megkímélnénk és [helyesen ha] mi kezdeményeznénk és a nagyhatalmak csak állást foglalnának. Hogy ez azt eredményezte-e, hogy személyesen fognak meghallgatni bennünket, vagy írásbeli jelentés alapján, azt nem tudja, de valószínű, hogy a mi kezdeményezésünket tudomásul veszik ugyan, de nem valószínű, hogy mégegyszer napirendre fogják tűzni a kérdést. Az elhurcolt magyar javainkra nézve a stabilizációs törekvéseinket támogatják, és a Szovjetuniónál azon kérésünket is, hogy a jóvátétel az első években kevesebb és progresszív mértékű legyen. A magyar hajók vízrebocsátását is támogatják.

15 - Ismerteti Bevin külügyminiszterrel folytatott beszélgetéssel kapcsolatban felvett jegyzetét a következőkben: június 25-én 10,30 perckor fogadta Bevin brit külügyminiszter őt, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettest, Gyöngyösi János külügyminisztert, valamint Ries István igazságügyminisztert, akiket Bedé István londoni és Auer Pál párizsi követek kísértek. 0 megköszönte a brit külügyminiszternek, hogy párizsi nagy elfoglaltsága közepette is időt szakított magának a magyar kormány tagjainak fogadására és engedélyt kért a brit külügyminisztertől arra, hogy előadhassa, milyen kérdések indították a magyar minisztereket arra, hogy ezt az utazásukat megtegyék. Bevin külügyminiszter azt felelte, kész meghallgatni erre vonatkozólag a magyar miniszterelnököt és kérte, hogy adja elő a kérdéseket. Kifejtette, hogy az a nehéz helyzet, amelyben ma Magyarország van és főképp az a döntés, amelyet a nagyhatalmak május 7-én Párizsban hoztak, arra indította a magyar kormány tagjait, hogy a Magyarországot érintő legégetőbb politikai és gazdasági kérdéseket a nyugati nagyhatalmak előtt hozzák szóba. A május 7-i döntésből arra a következtetésre jutottak, hogy az 1919-es határokat kívánják helyreállítani, de sokkal rosszabb körülmények között, mint ez 1919-ben történt. Jelenleg az ország súlyos gazdasági összeomlást él át és nem tudná elviselni gazdaságilag az 1919-es határokat. Ma a trianoni határok sokkal kevésbé elviselhetők, mint voltak az első világháború után.

16 Éppen ezért a következő két kérdésre szeretné felhívni a külügyminiszter figyelmét: először is itt van a magyar-román határ kérdés. Reméltük, hogy lehetséges lesz olyan határt húzni, amely az etnikai elvnek inkább megfelel, mint a jelenlegi határ. Másodszor fel akarják hívni a nagyhatalmak figyelmét arra, hogy Csehszlovákiában 650 000 magyar él és ezeket a csehszlovák kormány rendelkezései legelemibb polgári jogaiktól fosztották meg. Mi kötöttünk a csehszlovák kormánnyal egy 15 Lásd a jelen jegyzőkönyvnek a 8. jegyzet előtti részét. 16 Az 1946. május 7-ei párizsi nagyhatalmi döntésről lásd e jegyzőkönyv 3. jegyzetét. 894