Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
36. 1946. június 26. olyan megegyezést, amelynek értelmében a két ország között lakosságcserére kerül sor, de meg kell állapítanunk, hogy ennek az egyezménynek a keretében csak mintegy 50 000 ember kicserélésére kerülhet sor. így tehát 600 000 ember marad csehszlovák uralom alatt, akiknek számára nincsenek biztosítva az emberi jogok. Éppen ezért az a kérése, hogy a békeszerződés szövegében mondassák ki, hogy Csehszlovákia köteles teljes jogvédelmet biztosítani a magyar kisebbségnek. A nagyhatalmak vezetőinek kijelentései az elmúlt években többször ébresztettek bennünk reményt arra vonatkozólag, hogy a létrejövő békeszerződés nem lesz a bosszúállás eszköze és hogy a nagyhatalmak igazságot akarnak szolgáltatni. Ha nem vesszük tekintetbe a magyar kisebbségi jogokat, a tartós világbéke szempontjából sem közömbös az az állapot, hogy 3 millió magyar él idegen uralom alatt. 17 Reméljük éppen ezért, hogy a nagyhatalmak ezt a kérdést az Atlanti Charta 18 szellemében fogják szabályozni és hogy a magyar kérdés nem kerül le a békekonferencia napirendjéről. Bevin külügyminiszter az ő szavaira a következőképpen válaszolt: „Önöknek Londonban valószínűleg megmagyarázták már azt, hogy én eredetileg helyeseltem azt a javaslatot, amelyet az amerikai külügyminiszter Londonban előterjesztett, hogy a magyar-román határ megváltoztassák és hogy azután ebben a kérdésben mégis az ismert határozatot fogadtuk el. Azért hajoltunk efelé a megoldás felé, mert az volt az érzésünk, hogy nem lehet Európa eme részében olyan határokat vonni, amelyek egyformán kielégítenek mindenkit, de igyekszünk arra, hogy ne hozzunk túl merev határozatokat és meg vagyok győződve arról, hogy amilyen mértékben távolodunk időben a háborútól, oly mértékben mód lesz arra, hogy egy Önök számára kielégítőbb megoldáshoz jussunk el. Véleményem szerint ha túl leszünk a román választásokon és egyéb mai komplikált kérdések megoldódnak, úgy kedvezőbb lesz az atmoszféra arra, hogy Magyarország és Románia közvetlen tárgyalások útján igyekezzenek [sic!] mindkettő számára kielégítő és értelmes megoldásra jutni a vitás kérdésben. Ami Csehszlovákiában élő magyar kisebbség kérdését illeti, úgy tudom, hogy a csehszlovák kormány felfogása szerint, bármilyen is legyen a népcsereegyezmény keretében létrejött népcsereakció eredménye, a visszamaradó magyar lakosság legnagyobb részét ki akarják telepíteni. Véleményem szerint a mai nehéz gazdasági viszonyok között egy ilyen többszázezer főből álló tömeg megmozgatása elviselhetetlen terhet róna a két államra, főképp ha tekintetbe vesszük, hogy milyen sűrű a lakosság a Duna-völgyében. Ami már most a 17 A csehszlovák-magyar lakosságcseréről, a román-magyar határ kérdéséről lásd az [5.] 88. sz. jegyzőkönyv 15., a [16.] 99. sz. jegyzőkönyv 26. és a [27.] 110. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját, illetve a [20.] 103. sz. jegyzőkönyv 2. és 3. napirendi pontját, valamint a [33.] 116. sz. jegyzőkönyv a) mellékletét. 18 Az Atlanti Chartáról lásd a [20.] 103. sz. jegyzőkönyv 13. jegyzetét. 895