Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

33. 1946. június 18. Ilyen előzmények után ezirányü kéréseink lényege adottnak tekinthető: Kérnünk kell meghallgatásunk után és részvételünkkel a külföldi államok­kal és állampolgárokkal szemben fennálló restituciós kötelezettségünk megsza­bását és felfüggesztését, régebbi adósságaink kamat- és tőkeszolgálata tekintetében megfelelő többéves moratóriumot, majd ennek végeztével a gazda­sági fejlődés eredményére alapított, de az ország gazdasági kapacitásával min­denkor arányban álló progressziót és végül mindezek érdekében megfelelően dimenzionált hosszúlejáratú áruhitelt, amely a termelési kapacitás kifejleszté­sét és ugyanekkor a nemzeti jövedelem emelkedését volna hivatva szolgálni. 3. Nyugatra hurcolt javak A német katonai és polgári hatóságok, valamint a német segítséggel hata­lomra került nyilas kormány rendelkezései folytán 1944 őszétől kezdve a német hadsereg Magyarországról való kivonulásáig a magyar nemzeti vagyon megmozdítható részének jelentékeny hányada Ausztriába, Németországba és Csehszlovákiába szállíttatott. Nyugatra szállították a magyar vasutak gördülő anyagának nagyobb részét, az egész dunai hajóparkot, a legfontosabb gyárak gépberendezését, igen jelentékeny nyersanyag, félgyártmány és készáru kész­leteket, a magyar állatállomány igen tekintélyes részét, nagyértékű egészségü­gyi és tudományos felszerelését, műkincseket stb. A kiszállított értékek között volt a Magyar Nemzeti Bank 28 500 kg szína­ranyat kitevő aranykészlete, továbbá a zsidó tulajdonban lévő nagy mennyisé­gű arany és ezüst tárgy, drágakövek és ékszerek és egyéb értéktárgyak. A Nyugatra hurcolt magyar javak részletes 39 jegyzékét a magyar kormány külön jegyzékben juttatta el a Szövetséges Hatalmakhoz.^ Ezek az elhurcolt javak jelentették Magyarország nemzeti vagyonának igen tekintélyes hányadát, de jelentették Magyarország termelő kapacitásának alapvető alátámasztását is. Ezek nélkül Magyarország dolgozó népének minden 14-én angol-francia-olasz részvétellel 5 millió fontos kölcsönt vett fel az ország. A kölcsönt más feltétel mellett 6,5%-os kamatra egy évi időtartamra folyósították, ami azonban a lejárat előtt meghosszabbítható volt. (Bethlen István titkos iratai - Szerk. Szinai Miklós és Szűcs László. Kossuth Könyvkiadó. 1972. 419-447. pp.) 39 A „részletes" szót egykorúlag ceruzával ,,részleges"-re javították. 40 Késlekedve, csak 1946 májusában és június elején — Levuskin tábornok szóbeli felkérése, illetve az Egyesült Államok követségének a felszólítása nyomán — kezdett hozzá a magyar kor­mány a Nyugatra hurcolt magyar javak jegyzékének összeállításához. Kérte az Egyesült Államo­kat és az angol kormányt, tegyék lehetővé, hogy magyar kiküldöttek mehessenek az általuk megszállt német és osztrák területekre az ott lévő javak felderítése céljából. (MOL XIX-A-1-j 1946-XXXVI-6041) Az ügyiratban megtalálható az elhurcolt javakról az egyes minisztériumoktól beszerzett adatok alapján összeállított és 1946. június 4-én Vorosilov marsainak megküldött jegyzék. 849

Next

/
Thumbnails
Contents