Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
33. 1946. június 18. Tudja ezt Magyarország is, amely ismeri a Duna-medence összes problémáit. A demokratikus magyar kormány, amelytől a revizionizmus nemzetközi zavart keltő és háborút okozó szelleme teljesen távol áll, a legmesszebbmenő és a legőszintébb készséggel kíván a Duna-medence problémáinak rendezésében a maga részéről tevékeny és együttműködő módon részt venni. A magyar kormány tudatában van annak, hogy az előző reakciós és fasiszta rendszer Hitler oldalán viselt háborút és hogy a háborúvesztésnek súlyos gazdasági, politikai és erkölcsi következményei vannak. Mégis minden bizalmát az Atlanti Charta 23 igazságos szellemébe, a nagyhatalmak vezető férfiainak ismételt méltányos kijelentéseibe és abba a gazdaságpolitikai igazságba helyezi, hogy Európa tartós békéjének egyik fundamentuma a Duna-völgy békéje és hogy a Duna-völgy békéjének feltétele, hogy soha többé fel ne támadjon egyes országok favorizálásának és más országok elnyomásának rendszere. Magyarországot nemcsak a katonai, hanem az erkölcsi erő is legyőzte. Ismeri a legyőzött helyzetét. De kellő szerénységgel rámutat arra, hogy az a magatartás, amelyet bukott rendszere tanúsított, nem volt egyedülálló a Dunavölgyében és Jugoszláviát kivéve, minden dunai állam többé vagy kevésbé bűnös az európai béke megbontásában, és 24 a fasizmus kiszolgálásában. Ilyen körülmények között Magyarország úgy véli, hogy igen szerényre szabott és létének elengedhetetlen feltételeit jelentő kívánságokat ő is nyilváníthat. A magyar kormány véleménye szerint a Duna-medence békéjének megteremtésénél a gazdasági tényeket és szükségszerűségeket messzemenően figyelembe kell venni. Ez az emlékirat e szempontból tárgyalja Délkelet-Európa békeproblémáját és a következőkben foglalja össze a magyar kormány gazdasági békeprogramját: 1. Területi kérdések Minden gazdaságpolitikai és megélhetési kényszerűségtől függetlenül, éppen a háborús jóvátétel szándékának szellemétől áthatva, a magyar kormány ünnepélyesen megismétli, hogy Jugoszláviával szemben tartózkodik mindenféle területi igény felvetésétől. Bizton reméli, hogy Jugoszláviának az a baráti készsége, amelyet a magyar demokrácia iránt ismételten tanúsított, akkor is érvényesülni fog, amikor a Duna-medence népei a szövetséges hatalLásd a [20.] 103. sz. jegyzőkönyv 13. jegyzetét. Az „és" szót egykorúlag kijavították; ceruzával a „vagy" szót írták helyébe a lap szélén. 841
