Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

33. 1946. június 18. mak baráti tanácsai alapján egymással szorosabb gazdasági együttműködésre fognak lépni. Csehszlovákia irányában a magyar kormány jegyzékeiben már megtette javaslatait.

25 Most a gazdasági szempontok kifejtése előtt rámutat arra, hogy Csehszlovákiának az az álláspontja, hogy Csehszlovákia a csehek és szlovákok nemzeti állama legyen, összeegyeztethetetlen a csehszlovák kormány ama másik álláspontjával, amely szerint Csehszlovákia 1938-as határai változatlanul fenntartandók. A gazdasági meggondolások a Szepes-Gömöri Érchegység vidékére utalnak. A Rozsnyó mentén termelt vas és antimon és a Jolsva körüli magnezit Magyarország nyersanyag-ellátásának, a Vág-völgye alsó szakaszának vízi erői a magyar alumíniumtermelésnek nélkülözhetetlen feltételei. A Nagy-Duna esési viszonyait Pozsony és Gönyü között a csallóközi szakaszon a Duna balparti [részének] okszerű kihasználásával úgy tudnánk értékesíteni, hogy ezáltal egy kb. 325 000 lóerős erőművet létesítenénk. Ezzel az olcsó árammal módunkban lehetne a közelben levő alumíniumércek gazdaságos kihasználása is. Gazdasági létünknek ezeket a problémáit a békekonferencia bölcsessége elé bocsátjuk. Románia viszonylatában a magyar kormánynak az a már előterjesztett és a külügyminiszterek értekezlete által sajnálatosan nem honorált kérése,

26 amely kb. 22 000 négyzet km jelenleg Romániához tartozó korábbi magyar terület visszanyerését tűzi ki célul, nemcsak

27 azon a nemzetiségi elven alapul, hogy a magyar nemzeti kisebbség háborítatlan létét Romániában az biztosítja legjobban, ha ugyanannyi román kerül magyar impérium alá, mint amennyi magyar román impérium alatt marad. E 22 000 négyzet km körül az előbb írt politikai szempontok szinte hajszálnyira egyeznek a gazdasági szempontokkal. A kérdéses terület ugyanis gazdasági-földrajzi adottságánál fogva sokkal inkább tartozik Magyarországhoz, mint Romániához. E területrész és a jelenlegi magyar terület között természetes határvonal nincsen. A jelenlegi határ sűrűn lakott területeken halad keresztül, nagyvárosok közelében, aminek az a következménye, hogy e városoktól elvágja természetes gazdasági területük nagy 25 1945 őszén Krno meghatalmazott miniszter, a csehszlovák delegáció vezetője ismertette Gyöngyösi János külügyminiszterrel a csehszlovák kormány szlovák-magyar lakosságcserével kapcsolatos elgondolását. Gyöngyösi kifejtette, hogy nem fogadható el a népcsere már csak azért sem, mert nincs mivel cserélni. „Gyengén számítva — mondta — 600 000 magyart kellene kicserélni túlzottan számolva 60 000 szlovákkal... Ilyen aránytalan cserénél természetes, hogy a népcsere egyszersmind logikusan földcserét is kellene hogy jelentsen. Tehát a földcserét mi nem vetjük fel." (MOL XLX-J-1-a 43.doboz IV-66. 3. p.) A lakosságcsere-egyezmény megkötése után is tartotta magát a magyar kormány ehhez az állásponthoz. 26 A magyar kormány 1946. április 25-én kelt jegyzékében 22 000 négyzetkilométer visszacsatolását kérte Romániától. A négy nagyhatalom Párizsban 1946. május 7-én tartott értekezlete Magyarország 1938-as határainak visszaállítása mellett foglalt állást. 27 Ezt a szót egykorúlag ceruzával aláhúzták. 842