Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
33. 1946. június 18. az érdekeltekkel a kérdést, akik bevonták a tárgyalásba a központi könyvelés vezetőjét is. Ennek a vizsgálatnak eredménye csonka, tekintettel arra, hogy a bizonyítékok, amelyek a rubel kiutalására vonatkoztak, nem voltak a bank birtokában. Azokat az ott eljáró orosz megbízottak magukkal vitték. 12 Ennek — az ekként fogyatékos vizsgálatnak — eredménye során is kitűnt, hogy 1945. június 15-e után is igen tekintélyes rubeltételeket adott ki a bank. Ezeket a tételeket részben a banknál és a bankfiókoknál jelentkező orosz katonák vitték el, részben pedig minisztériumoknak történt rubel-kiutalás autóvásárlások céljaira. Nem vitás, hogy hiba volt ezeknek az összegeknek a kiadása, mert hiszen a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről nem volt oly értelmű hivatalos írásuk, melyre a rubel kiadható lett volna. Hogy milyen körülmények között játszódtak le ezek a kiadások orosz katonáknak, az sem hagyható figyelmen kívül. Igen követelődzőén léptek fel, s később olyan formát öltöttek, hogy maga a SZEB adott őrséget a Nemzeti Banknak, hogy rendet teremtsen. Komplikálja a helyzetet, hogy az orosz őrnagy, aki a Nemzeti Banknál kezdettől fogva, mint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiküldöttje szerepelt, nyilván szabálytalanságokat követett el, s ez idő szerint fogoly. Megnehezíti a Nemzeti Bank szerepét ez a körülmény, mert semmi nyoma sincs annak, hogy ezek a kiutalások az illető úr tudtával és beleegyezésével történtek. Augusztus 2-án egy körlevelet bocsátottak ki, amelyben közlik, hogy mától kezdve még az igazolvánnyal jelentkező oroszoknak sem szabad beváltani rubelt. Számszerű vizsgálata az egész anyagnak azt eredményezi és senki részéről sem vonható kétségbe, hogy a beszolgáltatott 6 millió rubelnél sokkal nagyobb összeg volt a Nemzeti Bank birtokában. A számok most közelebbről bennünket nem nagyon érdekelnek. Mindenesetre megállapítható, hogy 16 400 000 rubel volt az, ami idők folyamán befolyt a Nemzeti Bankhoz. Kb. 10 millió rubelt kifizettek, maradt 6 millió, amelyet 1946. január 12-én a fennálló rendelkezések értelmében átadott a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak. Formai szempontból hiba történt, mert hiszen ha a szavakhoz ragaszkodunk akkor a Nemzeti Banknak 12 A vizsgálatban részt vett maga Gordon pénzügyminiszter, Oltványi Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Faragó Ferenc vezérigazgató, Kemény György pénzügyminisztériumi államtitkár, Pfeiffer Zoltán igazságügyminisztériumi államtitkár és Mészárovits Tibor, a bank főkönyvelője. A tárgyalás során kiderült, hogy a rubel-elszámolással kapcsolatban szovjet katonai szervek két ízben is megjelentek a banknál. A főkönyvelőség két vezető tisztviselőjét őrizetükben is tartották, a rubel-elszámolási okmányokat pedig magukhoz is vették. így a magyar bizottság nem tudta megállapítani, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által követelt rubelösszeg milyen tételekből állt, miből keletkezett, mivel korábban a bank könyveléséből az tűnt ki, hogy 16 415 886 rubel volt az összbevétele, amiből 10 009 935 rubelt a hazatérő orosz katonák számára, a magyar kormányküldöttség moszkvai útjára, kereskedelmi küldöttségek céljára használtak fel s a fennmaradt 6 167 275 rubelt 1946. február 12-én átadták a SZEB-nek. A bank vezetői tévesnek nyilvánították Szviridov altábornagy azon állítását, hogy a Magyar Nemzeti Bank huzamosan megcsalta volna a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot. (PIL 285.f. 6.cs. 160.ö.e.) 834
