Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

26. 1946. május 18. 27-én aláírt magyar-svájci árucsereforgalmi és fizetési egyezményt a minisztertanács hagyja jóvá és kérje fel a külügyminisztert, hogy a svájci kormányt a magyar kormány hozzájárulásáról értesítse. Svájci útjának célja az volt, hogy rendezze az ottani magyar dolgokat. Ezen feladata két részre oszlott: megkötni az árucsereforgalmi egyezményt és likvidálni a régi ügyeket, vagyis az adósságokat rendezni és felszabadítani a kint lévő arany- és valuta készleteinket. A tárgyalási anyag levelekből, jegyzőkönyvekből, árulistákból áll. A főbb részeket, amelyek karaktelizalják [a helyzetet], most ismerteti. A fizetések kötött és szabad vonalon mozognak. Pontosan fel vannak sorolva a fizetések, s a Nemzeti Bank által ellenőrizhetők. A szerződés 1946. május 15-én lép életbe, a szöveg szerint két hónapi felmondás biztosításával, 1947. szeptember 30-áig van gyakorlatilag érvényben. Az áruforgalmi jegyzőkönyv felsorolja azokat az árukat, amelyeket Magyarország szállít Svájcnak és viszont Svájc szállít majd Magyarországnak. A szállítás ideje két részre oszlik. Az első rész május 15-étől október 11-éig van érvényben. A szerződés szövege és értelmezése olyan, hogy ezen felül is vannak lehetőségek időbeli és mennyiségbeli eltolódásokra. Arra törekedett, hogy a magyar szállítások lehetőleg a második félidőre, a svájci szállítások pedig az első félidőre essenek. A tételek emelhetők, az első félidőről átvihetők a másodikra, vagy fordítva, ebből semmiféle baj nem származhat. Tehát a szerződés teljesen elasztikus. Százezer hl. vörösbor szálítására vagyunk kötelezve, ha 1946. szeptember 30-áig leszállítjuk ezt a mennyiséget, akkor fehérborban is elfogadják, ha később szállítjuk, csak vörösborban. A magtermelési szerződésekre a svájci kormány azt kéri, hogy a régi keretben 5-10 ezer kat. holdig kezelje jóindulattal a magyar kormány a szerződést. A tenyészállatokra vonatkozólag kiemelte, hogy az 5 millió svájci frankos kontingens felemelését tegyék lehetővé. Kétezer darab szimentáli [sic!] tehénről és bikáról van szó. Mindkét kérdés végleges kialakításában Lázár megbízott

2 még odakint tárgyal. A listák, amelyek az árucsereforgalmat jelentik, felsorolják a tételeket. Rákosi Mátyás államminiszter javasolja, hogy ezüstöt ne adjunk el Svájcnak hivatalos áron, mert az ezzel kapcsolatos spekulációs lehetőségek előnyösek lehetnek Magyarországra nézve.

3 [Bán] Iparügyi miniszter: Miután hazajött és megnézte az ezüstárakat, ennek szállítását lerendelte. Egy új szerződés lebonyolításáról szól egy bizalmas szerződés, amely a pénzügyi vonalon lett letárgyalva Kárász által. Ennek lényege a zárolt követelések felszabadítása a Nemzeti Bank számlájáról és a 2 Lázár Vilmos 1945 júliusától a Földmívelésügyi Minisztérium termelési főosztályának főnöke volt. (MOL XIX-A-1-j 1945-IV-6422) 3 A jegyzőkönyv mellett található, Magyarország által Svájcnak szállítandó áruk jegyzékében 35 tonna tört ezüst szerepelt. 644