Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
A kormány eredményei és eredménytelenségei 49
Bevezetés te. az összeférhetetlenségnek három fajtáját: a függőséget, a kötelesség megsértését és a méltatlanságot különböztette meg. Általában kizárta a parlamentből a közalkalmazottakat, a kormánynak megbízás alapján dolgozó személyeket, az ügyvédi gyakorlatot folytatókat - de számos kivételt tett, elsősorban a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet, az Országos Földhitelintézet és az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökének, alelnökének, az utóbbi tanács tagjainak esetében. A kötelesség megsértése alapján vált összeférhetetlenné az a képviselő, aki anyagi ellenszolgáltatás vagy más előny ellenében adott elő valamely kérést, így megsértette a kijárási tilalmat, vagy ha az ülésekről fél éven át indokolatlanul távol maradt. Méltatlanság alapján vált összeférhetetlenné az a képviselő, aki a múltban szélsőjobboldali szervezet tagja, támogatója volt. 122 Az összeférhetetlenségi törvényt elfogadta a parlament. Csupán Slachta Margit részéről merültek fel komoly aggályok a képviselőknek a pártoktól való függőségét illetően. „Amikor a képviselők lelki függetlenségének biztosítására előterjesztenek a parlamentben egy törvényjavaslatot, nem kellene-e gondoskodni arról, hogy megszüntessék azt a körülményt, amely a képviselők lelki függetlenségét lényegében öli meg? Amire én gondolok, az a pártfegyelem. Ameddig pártfegyelem létezik, addig mélyen T. Nemzetgyűlés, kár evvel a törvényjavaslattal foglalkoznunk." Másrészt felvetette, hogy az idegen állampolgárságú személyek, mint a magyar és szovjet kettős állampolgárságú kommunista képviselők is méltatlansági összeférhetetlenségben voltak - s hogy a törvény nem is tért ki erre a kérdéskörre. 123 *** A legfőbb államhatalmi szervek működésének újbóli szabályozása, az ország lakosságának e szervek, intézmények munkájához való kapcsolódásának demokratikus színezetű, de nem eléggé mélyreható átrendezése mellett - belpolitikai téren a helyi igazgatás kérdése foglalta le a legfőbb figyelmet. A Kisgazdapárt részéről, miután 1945 novemberében a választásokat megnyerte, nemzetgyűlési képviselőinek számát megduplázta, joggal merült fel az igénye, hogy a helyi igazgatási szerveknél is kialakuljon ez a számára kedvező arány. Igényének jogosultságát a statisztikai adatok kellőképpen bizonyították. 1946 tavaszán — amíg a főispánok körében még viszonylag arányos volt a pártok 122 Két év hatályos jogszabályai 1945-1946. I. kötet 97-101. pp. Lásd még a [40.] 123. sz. jegyzőkönyv 56. és az [56.] 139. sz. jegyzőkönyv 12. napirendi pontját. 123 N.N. 1946. 1. kötet 788. p. Slachta Margit (1884-1974) a Keresztény Nők Tábor kezdeményezője. A Szociális Testvérek Társaságának megalapítója és 1923-tól 1949-ig főnöknője. 1920-ban az első nőképviselőként jutott be a magyar parlamentbe. A második világháború idején tiltakozott a fajgyűlölet ellen. Mentette az üldözötteket. 1945 novemberében a Polgári Demokrata Párt listáján került be a Nemzetgyűlésbe. 1949-től az Egyesült Államokban élt. 60
