Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
A kormány eredményei és eredménytelenségei 49
Bevezetés számszerű részesedése — a többi helyi igazgatási poszt megoszlása annál egyoldalúbban alakult. 1944 végén 1945 elején a munkáspártok — a politikai változás lehetőségeit kihasználva — tényleges erejüket lényegesen meghaladó számú vezető pozíciót szereztek meg. A választási eredmények tükrében a Kisgazdapártnak feltűnően kevés helyi vezető embere volt. így 25 alispán közül csak 2 volt kisgazdapárti, míg 6 a Kommunista Párthoz, 11a Szociáldemokrata Párthoz s 4 a Parasztpárthoz tartozott; hasonlóan alakult a 25 vármegyei főjegyzői állás megoszlása; a 12 törvényhatósági jogú városi polgármester közül csak 1 tartozott a Kisgazdapárthoz, 3 a Kommunista Párthoz, s 8 a Szociáldemokrata Párthoz; a 45 megyei városi polgármester közül csak 8 volt kisgazdapárti, 7 kommunista, 16 szociáldemokrata, 2 parasztpárti és 8 polgári demokratapárti vagy párton kívüli; a 3404 községi jegyző közül csak 574 tartozott a Kisgazdapárthoz, 287 a Kommunista Párthoz, 745 a Szociáldemokrata Párthoz, 216 a Parasztpárthoz és 1493 volt pártonkívüli, illetve polgári demokrata párti. A választásokon győztes párt tehát joggal követelte az önkormányzati választások kiírását. A munkáspártok azonban tisztában voltak azzal, hogy az adott helyzetben megrendezésre kerülő választás nem csak az önkormányzatok területén húzná ki lábuk alól a talajt, de más tekintetben is előtérbe helyezné az arányosítás kérdését. Főleg a rendőrségnél elfoglalt vezető posztjaikat féltették a kisgazdák előretörésétől. A 11 992 rendőrtiszt közül 3735 volt kommunista, 3430 szociáldemokrata, 520 parasztpárti — és 3434 pártonkívüli vagy polgári demokrata mellett — csak 873 tiszt tartozott a Kisgazdapárthoz. 124 Ezért a munkáspártok mindent megtettek az önkormányzati választások megrendezésének elodázása érdekében (nem is került rá sor) sőt ellentámadásba mentek át. Teljesen egyetértettek a pártok abban, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt csökkenteni kell az igazgatás létszámát. A munkáspártok azonban — annak ellenére, hogy az igazolási eljárások, a fasizmussal fertőzött elemek eltávolítása már befejeződött — olyan létszámfelülvizsgálati törvény kidolgozását sürgették, amely a közhivataloknak az általuk reakciósnak, jobboldalinak minősített személyektől való további „megtisztítását" is lehetővé tette. A régi elemek eltávolítását s az államapparátus felé az út szabaddátételét szorgalmazták párthíveik számára. Elkerülendő azonban a törvénytervezet esetleges parlamenti leszavazását, illetve azt, hogy a kisgazdapárti többség jelentős módosításokat eszközöljön rajta, a Kommunista Párt keresztülvitte, hogy a törvényi rendezést igénylő kérdést rendeleti úton szabályozzák. 125 A hosszas vita útján elfogadott és tiltakozásokkal kísért módon végrehajtott 5000/1946. ME sz. B lista-rendelet (MK 1946. május 19.) alapján a minisztériumokban 124 Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért - 1946., Századok, 1996. 3. sz. 497-570. pp., lásd különösen az 501. p.-n található táblázatot. 125 Gyarmati György idézett tanulmánya 518-519. pp. 61
