Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés nyék maximális kihasználását biztosító új házszabály,

116 amelynek főpróbája szintén Nagy Ferenc kormányának időszakára esett. A házszabály feladata — Dulin Jenő megfogalmazása szerint — a Nemzetgyűlés eredményes munkásságának alapjául szolgáló tanácskozási rend megszabása, illetve a képviselők függetlenségének, abszolút személyi biztonságának és szólásszabadságának a biztosítása volt.

117 A házszabály három nagy kérdéskörrel foglalkozott. Egyrészt a választások utáni új Nemzetgyűlés megalakulásával, a képviselők mentelmi jogával, a kormány elnökének, a korelnöknek és a közjegyzőnek a megválasztásával, a mandátumok igazolásával foglalkozott. Másrészt a Nemzetgyűlés szervezetével, tisztségviselőivel foglalkozott. Mindenekelőtt a ház elnökének az ülések összehívásával, az ülések rendjének biztosításával, a képviselők távolmaradásával, az alelnök, a jegyzők és a háznagy feladataival. Részletesen kitért az előterjesztések, a törvényjavaslatok, szakszerű elkészítését végző állandó bizottságok létesítésére,

118 valamint az alkalmi bizottságok létesítésére, munkájára. A házszabály harmadik része a Nemzetgyűlés tanácskozási rendjét szabályozta. Szólt az ülések napirendjének, a hozzászólásoknak megállapításáról, az interpretációról, a zárt ülés elrendeléséről, valamint a tanácskozás rendjének módosítására vonatkozó indítványokról.

119 ,,E házszabály csupán önmagát tekintve alkalmas lett volna arra, hogy Magyarországon egy igazi parlamentáris demokrácia alakuljon ki. Hogy mégsem jött létre egy működő, legalább az alapkérdésekben a többség akaratát érvényesítő demokratikus hatalom, ennek a házszabályokon jóval tűlmutató okai voltak."

120 Ezek az okok a Kommunista Párt és a Baloldali Blokk egyes tagjainak a szabályokat tudatosan félreértelmező, ezeket átlépő kezdeményezései, eljárásai voltak. Erre utalt többek között az is, hogy az 1945-1947. évi összesen 71 mentelmi üggyel kapcsolatos megkeresésből aránytalanul sok: 45 a Kisgazdapárt megbontását, felmorzsolását célzó, többnyire indokolatlan akció részét képezte.

121 A házszabályokkal állt kapcsolatban az 1946 szeptemberében benyújtott összeférhetetlenségi törvényjavaslat. Az e tárgyban elfogadott 1946. évi XXVI. 117 N.N. 1946.

1. kötet 214. p. 118 Ilyen bizottság volt az alkotmányjogi és közjogi, a földmívelésügyi, a gazdasági, a honvédelmi, az igazságügyi, a kérvényügyi, a könyvtári és múzeumügyi, a közgazdasági és közlekedésügyi, a közigazgatási, a közoktatásügyi, a külügyi, a mentelmi, a naplóbíráló, az összeférhetetlenségi, a pénzügyi, a politikai, a számvizsgáló és zárszámadásvizsgáló bizottság. 119 N. I. 1946.

1. kötet 20-39. pp. 120 Földesi Margit: Házszabályok és összeférhetetlenség. In: A magyar parlament 1944-1949. Guliver Lap- és könyvkiadó. 1991. 155. p. 121 Földesi M. id. mű 22. sz. függelék: Képviselők ellen benyújtott mentelmi megkeresések pártok szerinti megoszlása. Nemzetgyűlés (1945-1947) 59