Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés A kedvező, de nem teljesen egyértelmű és határozott szovjet nyilatkozatok után jogos igénye volt a magyar kormánynak, hogy a béketervekkel kapcsolatban a nyugati hatalmak véleményét is megismerje. Nagy Ferenc vezetésével 1946. június 11 és 25-e között Washingtonba, majd Londonba és Párizsba látogató magyar küldöttség azonban — bizonyos gazdasági természetű ígéreteken, támogatáson túl — nem járt eredménnyel.

84 Közben a kérdést nem teljesen lezáró, de alapvető állásfoglalás született Párizsban: a Külügyminiszterek Tanácsa 1946. május 7-én olyan javaslatot tett, hogy Magyarország államhatárait az 1937. december 31-ei helyzetnek megfelelően kell visszaállítani - azzal az eltéréssel, hogy a magyar-csehszlovák határnak a Duna jobb partján lévő szakaszán a trianoni határhoz képest öt falut Csehszlovákiának kell majd átadni.

85 A kilátástalan helyzet ellenére a Kisgazdapárt reménykedett, hogy majd a békekonferencián kedvezőbb döntések születnek. Elsősorban abban bíztak, hogy a nagyhatalmak nem fogják majd figyelmen kívül hagyni az Egyesült Nemzetek alapokmányában is rögzített nemzeti önrendelkezési jogot. Mindenekelőtt azt szorgalmazták, hogy a Székely-földet csatolják vissza s a románok által lakott területen nyissanak folyosót Magyarország számára. A baloldali pártok viszont a területi elv érvényesítése helyett elsősorban a szomszédos államokban maradó magyarság kisebbségi jogainak biztosítását szorgalmazták. Az álláspontok végül a Nemzetgyűlés külügyi bizottsága által kiküldött békeelőkészítő albizottság június második felében, majd magának a külügyi bizottságnak az augusztus 5-ei ülésén közeledtek egymáshoz. A két tábor közötti megegyezés azonban csak akkor jött létre, amikor a párizsi békekonferencia megküldte a kormánynak a magyar béke tervezetét, s a minisztertanácsnak rövid időn belül állást kellett foglalnia az abban szereplő kérdések, tehát a sokat vitatott államhatár ügyében is.

86 A békeelőkészítés céljára a magyar kormány által nehézkesen kialakított, a politikai kérdésekkel foglalkozó álláspontot szervesen kiegészítette a békeszerződéssel kapcsolatos gazdasági vonatkozású feljegyzése. Ez számbavette az ország valamennyi nemzetközi vonatkozású gazdaságpolitikai kérdését: a magyar ipar nyersanyag- és energia szükségletének biztosításával is indokolt bizonyos területátcsatolási igényeket; rámutatott arra, hogy a jóvátétel fizetése, a megszálló Vörös Hadsereg és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátása teljesen lekötötte a magyar gazdaság teljesítőképességét. Az új kötelezettségek melA magyarok elleni intézkedési terv a lakosságcsere végrehajtása után Szlovákiában maradt magyarok Morvaországba telepítésére, valamint a Pozsonnyal szembeni magyar falvak átcsatolására vonatkozott. 84 Lásd a [37.] 119. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 85 Lásd a [45.] 128. sz. jegyzökönyvet és b) mellékletét. 86 Lásd a [45.] 128. sz. jegyzőkönyvet és a-c) mellékletét. 51