Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés lett az országot terhelte a nyugati államokkal szemben a két világháború között keletkezett jelentős tartozás is, amelynek kiegyenlítésére több éves halasztást kért, és a termelés fejlesztésére külföldi áruhitelt is igényelt. Külön fejezetben tárgyalta a feljegyzés a nyugatra hurcolt magyar nemzeti vagyon visszaigénylésének ügyét. Az infláció megfékezése, a stabilizáció érdekében sürgette a 28 500 kg arany visszaszolgáltatását és a szövetségesek által zárolt 10 millió dollár értékű magyar devizakövetelés felszabadítását - valamint külföldi kölcsönök igénybevételének lehetővé tételét. Felajánlotta Magyarország hathatós közreműködését a Duna-völgyi népek együttműködésének kialakításában. Végül bejelentette igényét a német polgári és katonai hatóságok számára a háború során teljesített szolgáltatások értékének megtérítésére.

87 Magyarországnak azonban ezekről a Németországgal szembeni követeléseiről a nagyhatalmak közötti megállapodás értelmében a Szovjetunió javára le kellett mondania.

88 Gyöngyösi János külügyminiszter ezeknek, a béke előkészítését célzó dokumentumoknak a birtokában utazott Párizsba a magyar érdekek képviseletére. Korrekt álláspontot képviselt, de sikert — mivel a döntések más körökben már megszülettek — nem érhetett el.

89 Nem szerepelt a magyar békeelőkészítési dokumentumokban és a béketárgyalásokon sem az a kérdés, amelyet Gordon Ferenc pénzügyminiszter 1945 decemberében a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökéhez, Vorosilov marsallhoz intézett memorandumában vetett fel Magyarország gazdasági helyzetének helyreállítását illetően. Azt kérte, hogy a szövetséges hatalmak hozzanak létre egy bizottságot, amely megvizsgálja Magyarország gazdasági helyzetét, felméri a segítségnyújtás módját.

90 Vorosilov elhárította a kérés teljesítését. Gordon memoranduma azonban eljutott az angol és az amerikai kormányhoz is, akik 87 MOL XIX-A-l-e EX. dosszié 69-79. pp. E memorandumot Kárász Artúr készítette, s részletesebb változatát 80 év a Föld körül (Bethlen Gábor Könyvkiadó-Irodalmi Újság, BudapestPárizs. 1990) c. könyvének I. sz. függelékeként (229-247. pp.) közölte. A memorandum heves vitát váltott ki. Révai József volt ennek főszereplője. Lásd ezzel kapcsolatban a Nemzetgyűlés külügyi bizottsága által kiküldött békeelőkészítő albizottság 1946. június 12-ei üléséről felvett jegyzőkönyvet, amelyet Kárász Artúr könyvének II. sz. függelékeként (248-263. pp.) ugyancsak közölt. A memorandum létrejöttéről és a vitáról Kárász Artúr könyvének 97-105. oldalán nyújtott szellemes tájékoztatást. 88 Párizsban a nyugati hatalmak elviselhetetlen terhekkel akarják sújtani Magyarországot. Anglia és Amerika a Szovjetuniónak fizetendő jóvátételi összeg többszörösét követeli tőlünk. (Szabad Nép. 1946. augusztus 11.) című cikk jelezte, hogy Magyarországnak le kellett mondania a Németországgal szembeni kártérítési követeléséről. 89 Részletesen lásd Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Kossuth Könyvkiadó. 1988. 215-248. pp. Lásd továbbá Nagy Ferenc beszámolóját a béketárgyalásról az [53.] 136. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját, Gerő Ernő beszámolójáról az [57.] 140. sz. jegyzőkönyv 64. és Gyöngyösi János külügyminiszter tájékoztatójáról a [62.] 145. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját, valamint általános jellemzéséről ez utóbbi jegyzőkönyv a) mellékletét. 90 Várkonyi Péter: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1948. Kossuth Könyvkiadó. 1971. 247. p. 52