Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

19. 1946. április 18. félnek a szlovákoktól és nem mernek ellenük fellépni akkor sem, ha azok igazságtalanságot követnek el. „Mi ezt a kérdést fel fogjuk vetni és igyekezni fogunk békésen elintézni." Romániával lehetőleg jó békét kell kötni. A két legnagyobb rokontalan náció Kelet-Európában a román és a magyar, fontos, hogy ne álljanak egymással ellenségként szemben és hogy a békekötés jó szomszédokat is adjon nekünk. Erdélyben másfélmillió magyar él. A megoldás itt sokkal nehezebb, mint Csehszlovákiánál. A magyar határ mentén kevés a magyar. A Székelyföld Erdély keleti szélén, Románia szivébe van beékelve. Romániával szemben fel kell vetni a területi kérdést. Itt Sztálin Molotovhoz fordult s megkérdezte: „hogy is szól a fegyverszüneti egyezmény idevonatkozó része?" Erre az volt a válasz, hogy „a románokkal kötött fegyverszüneti egyezmény úgy szól, hogy Erdélyt, vagy annak nagyobb részét meg fogja kapni Románia." „Igen a fegyverszüneti egyezmény ennek a kérdésnek a felvetéséhez nyújt valami alapot", mondotta Sztálin. Mi kifejeztük azt is, hogy gondolunk a román demokrácia nehéz helyzetére, éppen ezért ezt a nagyhatalmak döntése alá kell bocsátani. A miniszterelnök azt kérdezte, hogy mekkora területre gondolunk. Gyöngyösi János külügyminiszter ismertette a kérdést, elővéve térképét. Meglehetős nagy érdeklődéssel nézték a térképet. A magyar határ menti, egy tömegben élő magyarok által lakott terület oly kicsiny, hogy nem elégítené ki a mai magyar demokráciát. Éppen ezért arra gondoltunk, hogy próbálunk egy olyan területi kérdést felvetni, ami nem az etnikai többség alapján határolná meg [sic!], hanem azon az alapon, hogy egyensúlyba legyen általa tartva a nemzetiségi kérdés. Kapnánk esetleg egy olyan területet, melyen él egy félmillió magyar és megközelítően annyi román, amennyi magyar maradna Erdélyben. Ezt a határvonalat megnézték mindketten és azt mondták, hogy azt hiszik, hogy ezt nagynak fogják tartani. Megkérdezték, próbáltunk-e már a románokkal közvetlen tárgylani. Erre azt válaszolta, úgy gondoltuk, hogy elsőnek idehozzuk ezt a kérdést. A két kormány között ez nem intézhető el, mert ha a mi kérésünk megértésre találna, ez a Groza kormány bukását jelentené, ha pedig egy olyan megegyezés jönne létre, ami nem csorbítaná a Groza kormány tekintélyét, az bennünket nem elégítene ki, ezért nem kezdeményeztünk tárgyalásokat. A románok Önként területet nem fognak átengedni. Itt a külügyminiszter részletesen ismertette az egész kérdést. Számos dologban érdeklődött még Sztálin, úgy hogy két és egynegyedórát töltöttek nála. Az árucsere egyezménnyel kapcsolatban a textil dolog volt a legjelentősebb. December 31-éig kellene leszállítani azt az anyagot, amit jóvátétel címén fizetnünk kellene. Erre félévi meghosszabbítást kértünk. Azt mondta, hogy ezt a kérdést meg fogja vizsgálni. Pár nap múlva kijelentette, hogy a félévi meghosszabbításhoz hozzájárul.

15 - A 15 Lásd a [7.] 90. sz. jegyzőkönyv 5. jegyzetét és b) mellékletét, a [8.] 91. sz. jegyzőkönyv 63., a [12.] 95. sz. jegyzőkönyv 54. és a [13.] 96. sz. jegyzőkönyv 66. napirendi pontját. 513