Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

19. 1946. április 18. részletesebb tájékoztatást kért Petrozsényről,

11 s majd a kérdés ismerete után adják meg a választ. Ezek után rátért Magyarország külpolitikai kérdéseire. Elmondotta, hogy Magyarország földrajzi helyzete és magánossága is arra kötelezi, hogy reálpolitikát folytasson. A mai Magyarország vezetői sokat szenvedett tisztességes emberek, más politikát nem tudunk folytatni, ezért őszintén és világosan megmondja, hogy néznek ki külpolitikai céljaink és amellett mi ki is tartunk. Őszintén szeretnénk jóban lenni a Szovjetunióval, s ez a jó viszony a mostani szerződések aláírásával

12 erősbödött is. Ezen fő szempont mellett három dologra gondol, Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával szembeni helyzetünkre. Érzésünk szerint —• mondotta — Jugoszláviával nem lesz differencia, ellenben nem mondhatjuk ezt el Csehszlovákiával szemben. A magyar lakosságot Csehszlovákiából ki akarják utasítani, sőt már ki is utasították. Clementis és Benes azt a kijelentést tette, hogy ők a magyar kisebbséget likvidálni akarják, vagy kiutasítani vagy beolvasztani.

13 Hatszázezer magyar él a magyar határ mentén. Két gondolatot vet fel. Egyrészt [al békeszerződés kötelezze Csehszlovákiát arra, hogy az ott lévő magyarságnak a teljes jogot biztosítsák. Mivel azonban ott a helyzet nyugtalanító, felvetődik a másik kérdés, nem lenne-e véglegesebb és nyugtatóbb egy olyan megoldás, hogy a magyarság lakta területből átadnának valamit, amely esetben erre a területre ki is tudnánk vonni az ott lévő magyarokat. Erre Sztálin azzal felelt, hogy ha mi a magyarságnak a jogait meg akarjuk védeni, az teljesen jogos és igazságos, ezt helyesnek is tartja. Attól tart azonban, hogy a területi kérdésbe nem mennének bele a csehszlovákok. Kérdezte, hogy nem próbáltunk-e megegyezni? Tárgyalások voltak folyamatban — válaszolta—, amelynek eredménye a lakosságcsere

14 is, de ezzel a magyarság problémája megoldva nem lesz. Megismételte Sztálin, hogy az egyenjogúság kérdésének felvetése indokolt és jogos, de Csehszlovákiában is az a helyzet, hogy a két nemzetiség ellentétben van egymással, a csehek 11

A Petrozsényi Román Kőszénbánya Rt. részvényeinek többségét a magyar állam megszerezte az Urikány Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt.-től. Ezt a 12 millió dollár értékű részvénycsomagot a magyar kormány felajánlotta jóvátétel fejében a Szovjetuniónak, amit a szovjet kormány elfogadott. Lásd MOL XLX-A-83-a 198.sz. jegyzőkönyv 88. napirendi pont, illetve a DL mt.jkv. 902-903. pp.-t. 12 A szovjet-magyar közös hajózási, repülési, olaj és bauxit vállalatok létesítésére utalt. Lásd a [6.] 89. sz. jegyzőkönyv 6., a [10.] 93. sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pontját és a) mellékletét, a [12.] 95. sz. jegyzőkönyv 60., a [14.] 97. sz. jegyzőkönyv 1., a [16.] 99. sz. jegyzőkönyv 63. és a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját. 13 Lásd a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 9. jegyzetét. 1946. június 17-én közzé is tették a Szlovák Nemzeti Tanács 20 000-1-IV/1946. sz. rendeletét, amely felszólította a magyar nemzetiségű lakosokat, hogy írásban kérjék a szlovák nemzetbe való „visszatérésük" engedélyezését. Benes Eduárd (1884-1948) cseh politikus. 1918-tól 1935-ig külügyminiszter, majd 1938-ig köztársasági elnök. A háború alatt Londonban a cseh emigráns kormány vezetője. 1946-tól 1948ig ismét köztársasági elnök volt. 14 Lásd az [5.] 88. sz. jegyzőkönyv 15. napirendi pontját és a jegyzőkönyv a) mellékletét. 512