Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

19. 1946. április 18. Ez után megemlítette, hogy a pénz stabilizálásánál nagy segítségre lehetne Oroszország, ha az elhurcolt javainkat visszakaphatnánk. Sztálin azt kérdezte: „kitől függ ez?" Az amerikaiaktól, felelte. Sok értékünk ott van. Kb. kétmilliárd dollár. Természetesen ez naponta fogy, mert széthurcolják, lopják és értékesítik. Kb. 200 gyár van kint teljes egészében és kb. 10 000 állat. Megkérdezte, hogy hol vannak ezek, milyen megszállt területen. „Mi önöknek segíteni fogunk. Az aranyat legalábbis vissza kell hogy kapják".

6 Továbbá megkérdezte „hogy mégis mikorra remélik a stabilizációt". Azt felelte, hogy ha a termelésünk jó lesz, ha ipari áruval is el tudjuk látni az országot és ha az aranyainkat visszakapjuk.

7 Ezzel kapcsolatban volt még pár gazdasági vonatkozású kérdés, ami az érdeklődésre rávilágítana, de sajnos ezeket nem jegyezte fel. - Sztálin mosolyogva odafordult Molotovhoz és ezt mondta: „a mieink is elvittek egyet s mást, de erről talán ne beszélgessünk", s ezután megkérdezte: „és hogy viselkednek a mi csapataink Magyarországon, nem sértik magukat?" „Most már jól", felelte. Fordulnak elő atrocitások, de nem mennek túl az egyéni jogon, már általában jól viselkednek. Ellenben sok csapat van Magyarországon, melynek az ellátása igen terhes az országra nézve. ,,A megszálló csapatokat fokozatosan kivonjuk" felelte Sztálin. „Ezt egyszerre nem lehet megcsinálni, csak fokozatosan."

8 Ez után a vasútkérdés vetődött fel. Ismeretes, hogy Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter kapott az oroszoktól egy 16 millió dolláros számlát, részint vasúti berendezések helyreállításáért, részint pedig a birtokukban lévő, de általunk használt gördülő anyagokért. Amikor részletesen elmagyarázta Gerő miniszter, hogy a számlák tulajdonképpen nem is helyesek, azt válaszolta rá Sztálin: „ne fizessenek".

9 A jóvátétellel kapcsolatban felmerült a CASBI-kérdés,

10 a Romániában lefoglalt javaink kérdése. Kifejtette, szívesen hozzájárulunk ahhoz, hogy ezeket vegye át a Szovjetunió és ezzel törölje jóvátételi tartozásaink egy részét. Sztálin millió dolláros kötbért és felére mérsékelte az 1946-ban esedékes jóvátételi szállítások mennyiségét. 6 A magyar kormányküldöttség 1946. június 8-25-ei angliai és amerikai látogatása során, amerikai részről hozzájárultak a németek és a nyilasok által elhurcolt magyar ipari berendezések, közlekedési eszközök, műkincsek és a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének a visszaadásához. Ezt június 21-én az Egyesült Államok külügyminisztériuma hivatalosan is bejelentette. A Nemzeti Bank 32 tonnányi aranykészlete 1946. augusztus 6-án érkezett meg Budapestre. 7 1946. augusztus l-jével vezették be a forintot, ekkor kezdődött az 1946/1947-es stabilizációs költségvetés bevezetése is. 8 A megszálló szovjet csapatok kivonása csakugyan fokozatosan történt, valójában azonban az 1955. május 14-én aláírt varsói szerződéssel további 20 évre, illetve fel nem mondás esetén automatikusan újabb 10 évre maradtak szovjet csapatok Magyarországon. 9 Vasút-helyreállítás címén 15 millió dollárt követelt a Szovjetunió Magyarországtól. Ennek elengedését azért kérte a magyar fél, mert a helyreállítandó vasutak jó része Csehszlovákiában, Romániában és Ausztriában - tehát nem magyar területen volt. 10 Lásd a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját és 17. jegyzetét. 511