Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

19. 1946. április 18. másnap délutáni miniszterelnöki kihallgatásra. Szerdán este 9 órakor keresték fel Sztálint a Kremlben. A miniszterelnök nagyon egyszerű körülmények között fogadta őket. Semmiféle itthoni elképzelés szerinti parádé nem veszi körül. Molotov társaságában volt. - 0 kezdte el a beszélgetést azzal, hogy április 4-én ünnepelte Magyarország a felszabadulás ünnepét és ügy érezte, hogy egy év után illik felkeresni a Szovjetunió kormányát és kifejezni a kormányelnöknek köszönetünket ezért az egy esztendőért. Azután azt mondotta, hogy nagyon jól tudjuk, hogy a háború alatti magatartásunk után mit várhattunk, a visszanyert függetlenségünket ajándéknak tekintjük. El kell hogy mondja, milyen Magyarországon az élet és hogy hogyan gazdálkodtunk a demokráciával. Itt megszólalt Sztálin (Grigorjev

3 volt a tolmács, aki ezen szerepére igen büszke volt): Mondja meg, hogy mi Magyarországot független és önálló államnak tekintjük, ez az állam nem tartozik senkinek sem beszámolni, a közléseket egyszerűen tájékoztatásnak veszi és köszöni. Ezek után elmondotta az itteni állapotokat, hogy megvalósítottuk a földreformot, - a vezető rétegeket leváltották, s a leváltás még most is folyamatban van, a koalíció széles alapokon nyugszik. Az országnak politikailag szervezett ellensége nincs. [sic!l A koalícióban a társadalom minden rétege érdekelve van és mindent el lehet pártközi értekezleteken intézni. Elmondotta továbbá, hogy milyen intézkedéseket tettek a gazdasági és pénzügyi helyzet stabilizálására. Itt Sztálin megjegyezte: „mintha nekem úgy tetszenék, hogy maguknál a pénzzel van baj." Erre azt válaszolta, hogy most csináltuk meg azt a költségvetést, amely szerint költeni akarunk.

4 Rákényszerítjük az autonómiákat és üzemeket is az önellátásra, fokozni kívánjuk a termelést az iparban és a mezőgazdaságban. Bevetetlen terület nem lesz ebben az esztendőben. Egyes bányákban a széntermelés már elérte a békebeli színvonalat. Eddig Csehszlovákiából, Jugoszláviából és Oroszországból szállítottunk szenet. Sztálin érdeklődött aziránt, hogy milyen a vasunk, hány százalék a vastartalma. A gazdasági helyzet ismertetésének a végén azt kérdezte: „Mivel segíthetünk, meghosszabbítsuk-e a jóvátétel teljesítését. Meg fogjuk hosszabbítani."

5 3 Grigorjev, Béla Janovics, Geiger Imre (1909-1983) magyar származású szovjet diplomata, 1940-1941-ben a budapesti szovjet követség sajtóattaséja. 1944 őszén a magyar fegyverszüneti egyezmény tárgyalásán a szovjet delegáció titkára. 1945-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének, Vorosilovnak a titkára, 1945-1946-ban a budapesti szovjet követség tanácsosa. 4 Az ország gazdasági helyzetének rendbetétele többször szerepelt a minisztertanács előtt. Lásd a [7.] 90. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját és a) mellékletét, a [13.] 96. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és a) mellékletét, az 1946/47. évi stabilizációs költségvetés elkészítésére azonban csak később került sor. Lásd a [22.] 105. sz. jegyzőkönyv 1 napirendi pontját és a) mellékletét, illetve a [27.] 110. sz. jegyzőkönyv 4. és a [28.] 111. sz. jegyzőkönyv 13. napirendi pontját. 5 Szviridov altábornagy, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság alelnöke 1946. június 27-én hivatalosan értesítette a magyar kormányt, hogy a Szovjetunió a jóvátételi szállítások idejét két évvel meghosszabbította, elengedte a szállítási késedelmek miatt felhalmozódott hat 510