Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
17. 1946. április 8. dr. Balogh István [államtitkár]: Tegnap este már meg is egyeztek, jelen volt ezen a tárgyaláson. Az érdekeltek megtalálták a jogi formát, amit mind a két fél elfogadott. [Gordon] Pénzügyminiszter: Most már olyan stádiumban van az egyezmény, hogy elfogadható. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter kifogásolja, hogy az egyezmény szabad szektort nem biztosít. Helyesebb szöveg volna, amennyiben kivitellel kapcsolatos [sic!]: „Kivitellel kapcsolatban a Szovjetunió elsősorban nyer kielégítést." Szakasits Árpár államminiszter: Az eredeti szöveg teljesen megnyugtató. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Hiába akarunk Csehszlovákia felé bizonyos mennyiséget lekötni, ha a Szovjetunió jelentkezése esetén Csehszlovákiával szemben nem szállíthatunk. [Gordon] Pénzügyminiszter: Hasonló feltételek esetén veszély nincs. A bakonyi Bauxit Bányák egyébként sincsenek a szerződésben, tehát ez a bánya szabad szektort biztosít. Az előző minisztertanácson felvetett kérdéssel kapcsolatban közli, hogy a MANART szerződésben 40 éves határidő szerepel. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter kívánatosnak tartja, hogy a szerződések határidőre szóljanak, mert 200 esztendő esetleg egy nemzet életében nagy időt jelent. Nem lehetne-e egy terminust kikötni? 16 Rákosi Mátyás államminiszter: Sajnos az érdekeltek ezt a kérdést a megállapodásnál nem vetették fel. Állami szempontból a helyzet a következő: 1938 évben volt a legnagyobb export 3 500 000 svájci frank értékben. A társaság a legjobb évben 8% osztalékot fizetett. Nekünk vannak külföldi követeléseink pl. a román CASBI-val szemben, de mert a fegyverszüneti egyezmény értelmében mód lett volna arra, hogy az ellenséges állami vagyonokat Románia lefoglalja, elsősorban a Szovjetunió állásfoglalásától függ, hogy Magyarországot a román fegyverszüneti egyezmény megkötésekor Romániával ellenséges viszonyban álló államnak tekinti-e, vagy sem, és így kérdéses, hogy ez a külföldi követelésünk igényelhető-e. 17 Tehát ennyi bizalommal lehetünk a Szovjetunióval szemben, hogy a bauxit-egyezmény útján nem fogja az országot tönkretenni. 16 Lásd a [16.] 99. sz. jegyzőkönyv 63. napirendi pontját és jegyzetét. 17 A CASBI, azaz Casa de Administrare si de Supraveghere a Bunuritor Inamice (Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Pénztár) létrehozásáról a román király 1945. február 10-én kiadott 90. sz. törvényerejű rendelete intézkedett. A rendelet kiadására az 1944. szeptember 12-én Moszkvában megkötött szovjet-román fegyverszüneti egyezmény 8. pontja alapján került sor. E pont kötelezte a román kormányt és főparancsnokságát, hogy akadályozza meg a Németország és Magyarország vagy ezek állampolgárai vagy az említett országok területén, illetve az általuk elfoglalt területeken lakhellyel bírók tulajdonát képező bármilyen természetű vagyonnak a szövetséges (szovjet) főparancsnokság engedélye nélküli kivitelét vagy kisajátítását. A román kormány és főparancsnokság ezeket a vagyontárgyakat a szövetséges (szovjet) főparancsnokság által megállapított feltételek mellett tartozott megőrizni. A román király rendelete nem volt tekintettel 475
