Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

17. 1946. április 8. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: A tárgyalások még folynak és ennek során a határidő kérdése még felvethető. Kéri egyben, hogy ezen szerződések ellenőrzésével megbízandó személyek kiválasztásának kérdése sürgősen a minisztertanács elé hozassék, mert ezen szerződések a közhangulatban úgyis kedvezőtlen légkört teremtenek és nem kívánatos, hogy a tisztázatlan személyi kérdésekkel ez a hangulat továbbra is tápot kapjon. Rákosi Mátyás államminiszter közli, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök is hasonló kívánságát fejezte ki, tehát mód lesz rá, hogy a személyi kérdéseket a minisztertanács tárgyalja. - Visszatérve a szerződésekkel keltett nyugtalanságra, csak az a megjegyzése, hogy ez csak azokban a körökben tapasztalható, akik szivesebben látták volna hasonló szerződéseknek a nyugati államokkal való megkötését.

18 [Ries] Igazságügyminiszter: A szerződéseket jogi szempontból még át kívánja vizsgálni, anélkül, hogy azokon változtatásokat eszközölne elvi szempontból. Minisztertanács a magyar-orosz bauxit-alumínium szerződés aláírásához hozzájárult. Minisztertanács 13 óra 45 perckor ért véget. K.m.f. Bojta Ernő Béla Nagy Ferenc Gépelt tisztázat, a miniszterelnök és a minisztertanács jegyzőjének saját kezű aláírásával. Az első oldalon, a jelen voltak felsorolásánál a miniszterek és az államtitkárok kézjegyükkel látták el a jegyzőkönyvet. Nem szerepel e felsorolásban B. Szabó István, Dobi István, Rajk László neve, az ő és rajtuk kívül Rákosi Mátyás, Gordon Ferenc, Rónai Sándor, Ries István, Antall József, Kelemen Gyula, Sárkány József és Balogh István aláírása nem található a jegyzőkönyvön. arra, hogy 1944. szeptember 12-én Észak-Erdély nem tartozott Romániához, továbbá, hogy az 1945. január 20-án megkötött szovjet-magyar fegyverszüneti egyezmény és a Németországhoz intézett hadüzenete folytán 1945. február 10-én Magyarország már nem tartozott az „ellenséges" államok sorába. A későbbiekben pedig a potsdami egyezmény is csak a kelet-európai államokban volt német javaknak a lefoglalását és a Szovjetuniónak való átadásáról intézkedett. A rendelet értelmében a magyar javakat is „ellenséges" hatalom javaiként kezelték Romániában. Csak 1947 októberében adtak ki olyan törvényt, amely lehetővé tette a magyar állampolgárságú magánszemélyek zár alá vett javainak felszabadítását és Magyarországra szállítását. Lásd részletesebben Lipcsey Ildikó: CASBI: az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Felügyelő Pénztár működése Romániában (1945-1948). Régió Kisebbségi Szemle. 1992. 2. sz. 76-89. pp.; továbbá Revízió vagy autonómia? Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről (1945-1947). Teleki László Alapítvány. 1998. (Bevezető tanulmányt írta és összeállította: Fülöp Mihály. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Vincze Gábor) c. kötet 18., 41., 53., 56., 63., 78. sz. dokumentumát; valamint DL mt. jkv. 3. sz. jegyzőkönyvének 97. napirendi pontját, 3/c-g. mellékletét, a 9. sz. jegyzőkönyv 65. napirendi pontját és a 11. sz. jegyzőkönyv 32. napirendi pontját. Lásd továbbá e kötet [19.] 102. sz. jegyzőkönyvét a 10. jegyzetnél. 18 A szovjet-magyar egyezményt április 8-án kötötték meg, a szindikátusi szerződést — Bán Antal svájci hivatalos távolléte miatt — Nógrádi Sándor államtitkár írta alá; lásd a [28.] 111. sz. jegyzőkönyv 60. napirendi pontját. 476