Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

17. 1946. április 8. ezeket a tervezeteket csak most kapta kézhez, mert még a késő esti órákban is folytak a tárgyalások. Leghelyesebb lenne, ha felolvasná az egyezménytervezetet.

13 Felolvasás után: Rákosi Mátyás államminiszter: Mivel magánvállalatokról van szó, így az egyetértésük teljesen megnyugtató az egyezmény megkötésére. [Gordon] Pénzügyminiszter: A magyar albizottság az államközi egyezménybe egy záradék bevételét kívánja, amely szerint ott, ahol a potsdami értekezlet alapján döntés még nem történt, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság határozatát kell kikérni. A potsdami egyezmény alapján megállapítandó százalékszám a jelen egyezmény jóváhagyásáig az Alumínium Bánya és Ipar Rt. és bányavállalatai: a Viktória Vegyészeti Művek Rt., a Tapolcai Bánya Rt. és Bauxit Ipar Rt.

14 tekintetében még nem nyert végleges megállapítást. A Gazdasági Főtanács határozatának megfelelően a helyes százalékszám a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Gazdasági Osztályának már rendelkezésére bocsátott bizonyítékok alapján lenne megállapítható. Az egyezmény szempontjából ez a százalékszám lenne irányadó. Ez természetesen március 30-ának megfelelően állapítandó meg. A másik kérdés pedig a részvényesi jogok gyakorlása, amit a szovjet bizottság kíván rendeztetni. A részvényesek joggyakorlását a mellékelt jegyzőkönyv szabályozza.

15 Rákosi Mátyás államminiszter: Szombaton, amikor megkérdeztük őket még nem volt ellenvetésük. [Gordon] Pénzügyminiszter: A differencia onnan adódik, hogy a szovjet albizottság tagjai csak tegnap vetették fel ezt a problémát. kai, valamint a megfelelő külföldi német befektetésekből elégítik ki." A 8. pont szerint „A szovjet kormány jóvátétel címén nem támaszt semmiféle igényt a Németország nyugati megszállási övezeteiben levő német vállalatok részvényeire, sem pedig a bármely más országban levő külföldi német aktívákra, kivéve a 9. pontban felsorolt országokat." A 9. pont felsorolta Bulgária, Finnország, Románia és Kelet-Ausztria mellett Magyarországot is. (Teherán, Jalta, Potsdam. Dokumentumgyűjtemény. Kossuth Könyvkiadó, 1969. 391-392. pp.) 13 Az egyezménytervezet nem található a jegyzőkönyv mellett. Előzményéről lásd a [6.] 89. sz. jegyzőkönyv 8. jegyzetét és a) mellékletét. A magyar-szovjet bauxit vegyes részvénytársaság szerződését a Gazdasági Főtanács 1946. április 2-án tárgyalta (MOL XIX-A-10-XXIX. l.pont 791. p.), a jegyzőkönyvben azonban nem rögzítették ennek lefolyását. 14 Itt tulajdonképpen arról volt szó, hogy a németek a háború során a bauxitbányászatban és feldolgozásban való felhasználás céljából gépeket hoztak Magyarországra. Az érintett vállalkozások 45-47%-ára az oroszok — a potsdami állásfoglalás alapján — igényt tartottak. A magyar szakemberek azonban bizonyították, hogy a gépeket a németek vissza is szállították, német részről alaptőke-felemelésre sehol sem került sor. Ezt végül állítólag az oroszok is elismerték. Magyar részről — a szovjet igények kielégítésére — ugyanakkor egy olyan ellenjavaslat készült, amely a volt német koncessziós területen a már meglévő metángáz előfordulás alapján egy nagyméretű vegyipar megteremtésére irányult. (MOL XTX-A-IO-XVTI. 1946. február 14. 3.pont.) 15 A jegyzőkönyv nem található az irat mellett. 474