Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

17. 1946. április 8. 3 [Gyöngyösi] Külügyminiszter kéri a minisztertanács döntését abban a kérdésben, hogy a csehszlovák egyezményben kikötött 5% késedelmi kamat ügyével a sajtó részletesen foglalkozhat-e? [Bárányos] Közellátásügyi miniszter nem érti, hogy miért kell ezt az 5%-ot tudomásul venni a csehekkel szemben. Rákosi Mátyás államminiszter javasolja, hogy a kommünikét tegyék közzé a részletek nélkül. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Magyarország eddig már mintegy 30 millió dollár értékű árut fizetett Csehszlovákiának. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: A Jóvátételi Hivatalnak az 5% büntetésről tudnia kellett, tehát nem lett volna szabad a fizetést elkésni. Minisztertanács az előterjesztésnek a sajtóban való megjelenését egyelőre nem engedélyezte.

10 4 [Gyöngyösi] Külügyminiszter: A lusicai szervek [sic!] budapesti népi tanácsa ügyvivőt nevez ki Jugoszláviába, és kérte ennek a sajtóban való közzétételét. Minisztertanács az előterjesztést elutasította.

11 5 Rákosi Mátyás államminiszter felkéri a pénzügyminisztert, hogy tájékoztassa a minisztertanácsot a bauxit-alumínium szerződés állásáról. [Gordon] Pénzügyminiszter: A magyar-orosz tárgyalások a bauxit és alumínium szerződés ügyében még folynak. Lényegében és érdemben az egyezményt már letárgyalták és az albizottság részéről befejezettnek tekinthetjük. A tervezetet delegált szakértők készítették, mert az egész bauxitkomplexum magántulajdon birtokában van. A szerződés egyes pontozatai ennek megfelelően olyan szellemben készültek, ahogy egy magánszerződés megkötésekor a felek tárgyalni szoktak. Az adottság a bauxitvonalon abból indult ki, hogy minden bauxitbánya automatikusan a Szovjetunió érdekkörébe kerül éspedig a potsdami egyezmény alapján.

12 - A gyosított tárgyalások következménye az, hogy 10 A csehszlovák-magyar jóvátételi egyezményről volt szó. Lásd a [12,] 95. sz. jegyzőkönyv 57. napirendi pontját és jegyzetét. A jóvátételi egyezmény értelmében, amennyiben Magyarország a kitűzött időpontig nem teljesítette a szállítást, minden hónap késedelemért 5% késedelmi kamatot tartozott fizetni. A külügyminiszter tévedésben volt azzal a kijelentésével, hogy Magyarország „eddig már mintegy 30 millió dollár értékű árut fizetett Csehszlovákiának", hiszen a Csehszlovákia részére megállapított jóvátételi kötelezettség teljes összege volt 30 millió dollár. A jóvátételi előszállításokról lásd a [10.] 93. sz. jegyzőkönyv 54. napirendi pontját. 11 Nem érthető az előterjesztés. 12 Az 1945. július 17 és 25-e között tartott potsdami konferencia közleményének IV. fejezete foglalkozott a Németország által teljesítendő jóvátétellel. Ennek 1. pontja kimondta: ,,A Szovjetunió jóvátételi igényeit a Szovjetunió által megszállt németországi övezetből történő elszállítások473