Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

15. 1946. április 1. területen lévő be nem épített ingatlanoknak, valamint általában a városokban a beépített ingatlanok be nem épített, a szükséges és szokásos mértéket meghaladó részének házhely céljára történő igénybevételét. A javaslat csak ebben a vonatkozásban tér el a fennálló rendelkezésektől. A 2400/1945. FM számú rendelet 3. és 29. §-a értelmében a házhely céljára igénybe vett ingatlanokért a valóságos és teljes becsértéknek megfelelő kártalanítási árat a Földbirtokrendező Alapból

47 egy év alatt kell megfizetni. A magas telekárakra tekintettel az alap ennek a kötelezettségének ilyen rövid idő alatt eleget tenni nem tud, szükség volt tehát a javaslat 26. §-ában olyan rendelkezés felvételére, amely a kártalanítási ár kifizetésének időtartamát a fennálló rendelkezéstől eltérően 5 évben állapítja meg. A R. 40. §-a

48 szerint a fóldhözjuttatott — készpénzfizetés esetén — a búzában megállapított megváltási árat a búzának a budapesti középárfolyamon számított pengő értékében fizeti. Ezidőszerint a búzának tőzsdei árfolyama nincs, szükség van tehát egy olyan kisegítő rendelkezésre, mely a már holdon felüli termő szőlőt, gyümölcsöst vagy erdőt csak akkor engedélyezett felhasználni, ha házhelyeket, illetőleg közérdekű telkeket semmi más módon nem lehetett juttatni. Belterületi be nem épített telket csak egyéb ingatlan híján lehetett igénybe venni, s csak akkor, ha a telek tulajdonosának másutt már volt nős fiúgyermekei számára is otthont nyújtó családi háza, illetőleg telke. Árvíz- és belvízvédelmi célokat szolgáló területet nem lehetett igénybe venni. A rendelet 3. §-a arról intézkedett, hogy ha a házhely vagy közérdekű telek céljára kijelölt ingatlan tulajdonosa nem földmíves, vagy ha földmíves és ingatlanainak kiterjedése 50 holdnál nagyobb — az említett célra akkor is igénybe lehetett venni, ha csereingatlant részére nem tudtak juttatni — ebben az esetben viszont az illetőt kártalanításban kellett részesíteni. A rendelet 29. § arról szólt, hogy ha a házhely- és telekalakítás céljára nem elkobzott vagy megváltott ingatlant, hanem egyéb mezőgazdasági területet jelöltek ki, a tulajdonost csereingatlannal kellett kártalanítani a Földbirtokrendező Alapból. 47 A Földbirtokrendező Alap a 600/1945. ME sz. rendelet 39. §-a értelmében a földhöz juttatottak által fizetett megváltási összegből létesült. Működését, illetve az alap kezelését az 5600/1945. FM sz. rendelet (MK 1945. június 7.) szabályozta, e rendelet szerint bevételeiről és kiadásairól a fóldmívelésügyi miniszter a Nemzetgyűlésnek tartozott évenként beszámolni. A 75 200/1945. FM sz. rendelet a fóldmívelésügyi miniszter felügyelete alá rendelte. Megszüntetéséről a 2100/1949. Korm. sz. rendelet (MK 1949. március 5.) intézkedett. 48 A 600/1945. ME sz. rendelet 40. §-ának első bekezdése arról szólt, hogy a fóldhözjuttatott a föld ára fejében a kataszteri tiszta jövedelem hússzoros összegét tartozott megfizetni; e számításnál — mondta a rendelet — 1 forint 2,32 pengőnek, 1 korona 1,16 pengőnek felelt meg (értve az első világháború előtti forint és korona értékeknek a második világháború előtti pengővel való egybevetését). A 40. § harmadik bekezdése azt is kimondta, hogy a megállapított megváltási ár alapján kellett kiszámítani, hogy az milyen mennyiségű középminőségű tiszavidéki búza árának felelt meg. E számításnál — a rendelet szerint — a búza 100 kg-kénti árát 40 pengőnek kellett venni (1945 márciusában!). A búzamennyiséget annyi részre kellett felosztani, ahány részletben a földhözjuttatott a megváltási árat fizette. A földhöz juttatott terményben is fizethetett, amennyiben azonban a fizetést készpénzben kívánta teljesíteni, olyan összeget kellett fizetnie, amely a búzának az esedékesség napján jegyzett budapesti középárfolyamán számított ellenértékének megfelelt. Késedelem esetén — mondta a rendelet — a fizetés napján számított árat kellett fizetni, ha ez magasabb volt. 433