Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

15. 1946. április 1. befizetett megváltási árrészletnek, illetve előlegnek az elszámolását és a további fizetéseket is lehetővé teszi. Az előrebocsátottakra, valamint arra tekintettel, hogy a juttatottak jövedelmüket a mezőgazdasági termények eladásából szerzik, a javaslat 27. §-a a R. 40. §-át akként módosítja, hogy amíg a búza tőzsdei árát nem jegyzik, a búza átszámítási ára a mezőgazdasági termények hatósági árának figyelembevételével nyer megállapítást. Az ingatlanok megváltási árát a házastársak rendszerint közös munkájuk eredményéből fizetik ki, ezért — nemkülönben házassági vagyonjogi szempontokból is — indokolt a javaslat 28. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy a juttatott ingatlan a férj és feleség osztatlan közös tulajdonát képezi. A földreform végrehajtása során, — különösen kezdetben — amikor a végrehajtó szervek a rendkívüli viszonyok között a R. rendelkezéseit kellőképpen még nem ismerték, előfordult, hogy az ingatlanok igénybevétele és felhasználása alkalmával olyan intézkedéseket is tettek, amelyek — bár a földhözjuttatott földmíves nép érdekeit szolgálták — az érvényben lévő jogszabályokkal nincsenek összhangban. Ennek a kérdésnek az elbírálásánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy a földreform végrehajtása forradalmi jellegű volt, s ennek folytán a végrehajtásban olyan tömegerők is jelentkeztek, amelyek az egyes intézkedéseknél a végrehajtó személyek akaratától függetlenül is érvényesültek. Nem volna tehát indokolt ezekért a végrehajtó szerveket anyagilag felelőssé tenni, miért is a javaslat 29. §-a a földreform végrehajtásában részt vett szervek ellen a kártérítési igény érvényesítését kizárja. Nem érinti azonban ez a rendelkezés a bűncselekmény által okozott károk megtérítésére vonatkozó igényt. Több esetben előfordult, hogy a községi földigénylő bizottságok a felettes hatósági szervek utasításait nem, vagy nem megfelelően hajtották végre, s ezzel a földreform zavartalan végrehajtását akadályozták. Hasonló esetek elkerülése végett a javaslat 30. §-a az Országos Földbirtokrendező Tanácsot feljogosítja, hogy indokolt esetben a községi földigénylő bizottságokat feloszlathassa és a bizottságok ellenszegülő tagjait a juttatásból kizárhassa. A földreform során olyanok is részesültek juttatásban, akik a fennálló rendelkezések értelmében erre nem jogosultak. A javaslat 31. §-a ennek felülbírálására ad módot és felhatalmazza az Országos Földbirtokrendező Tanácsot, hogy azoktól, akik juttatásban részesíthetők nem lettek volna, a juttatott vagyontárgyakat két éven belül visszavehesse. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint több mint félmillió egyén részesült juttatásban. Ezek között bizonyára lesznek olyanok is nagy számmal, akik fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, gondoskodni kell tehát olyan eljárásról, mely a juttatott nagyobb fokú megterhelése nélkül a hátralék gyors beszedését biztosítja. Erre két lehetőség van, a bírói eljárás vagy a közadók módjára történő behajtás. Nem vitás, hogy a bírói úton történő behajtás hosz434