Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

15. 1946. április 1. nyos mértékben már sajátjuknak is tekintették, a földigénylésre jogosultaknál kedvezőbb elbánásban részesüljenek. Erre tekintettel a javaslat 24. §-a kimondja, hogy az ilyen kishaszonbérlőket az igényjogosultság megállapítása nélkül is olyan nagyságú földterület juttatásában lehet részesíteni, mellyel a saját tulajdonukban álló földbirtok 25, szőlő és gyümölcsös esetén pedig 5 kataszteri holdra nyer kiegészítést. Az előbb részletezett méltányossági szempontok indokolják azt is, hogy a haszonbérelt ingatlanra az igényjogosult kishaszonbérlő által emelt építményt, a létesített szőlőt és gyümölcsöst elsősorban a kishaszonbérlőnek kell juttatni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a haszonbérelt ingatlanon lévő, de nem a kishaszonbérlő által emelt építményre is, feltéve, hogy a kishaszonbérlőnek más ilyen épülete nincs. A R. 24. §-a

45 szerint 1 kataszteri hold szőlő vagy gyümölcsös 5 kataszteri hold szántónak felel meg. Ennek a rendelkezésnek a kishaszonbérlőkkel szemben történő alkalmazása méltánytalan lenne olyan esetben, amikor a haszonbérelt ingatlanon a szőlőt és a gyümölcsöst a kishaszonbérlő telepítette és a telepítvény még termő állapotban nincs, ezért a javaslat akként rendelkezik, hogy a 2 évnél fiatalabb szőlőt és gyümölcsöst, valamint az 5 évnél fiatalabb diótelepítvényt a juttatás szempontjából szántóterületként kell számításba venni. A földreform keretében városaink nagy részében a házhelyrendezési eljárás célszerűen megoldható nem volt, mert egyfelől a megváltott, illetve elkobzott ingatlanokból házhely céljára alkalmas terület nem állott rendelkezésre, másfelől pedig az eddigi rendelkezések szerint a törvényhatósági jogú városokban a beépített ingatlanokat csak egységes kertváros és lakótelep kialakítása céljából lehetett igénybevenni, a városok belterületén lévő beépített ingatlanok igénybevételére meg egyáltalában nem volt lehetőség. A nagy mezőgazdasági városokban, mint Debrecen, Kecskemét, Szentes stb. az építkezés a múltban 800-1000 négyszögöl, sőt ennél nagyobb kiterjedésű telkeken történt. Az okszerű városrendezés is azt kívánja, hogy a város belterületén ne legyenek túlságosan nagy telkek. Ebből kiindulva a javaslat 25. §-a lehetővé teszi az Országos Földbirtokrendező Tanács előzetes hozzájárulásával — a 2400/1945. NFM számú rendelet 1. §-ának utolsó bekezdésében foglalt korlátozás mellett

46 — törvényhatósági jogú városokban is a beépített (beépítésre kijelölt) 45 A 600/1945. ME sz. rendelet 24. §-a arról szólt, hogy ha a megváltásra került ingatlanok között szőlő vagy gyümölcsös is volt, a tulajdonos kívánságára megfelelő területű szőlőt vagy gyümölcsöst kellett részére meghagyni, úgy hogy a megmaradó összes ingatlan terjedelme ne haladja meg a rendeletben megengedett legnagyobb területet. Ehhez fűzte a rendelet, hogy 1 kat. hold szőlő vagy gyümölcsös 5 kat. hold szántónak felel meg. 46 A 2400/1945. FM sz. rendelet (MK 1945. május 6.) házhelyeknek, valamint közérdekű telkeknek a juttatásáról intézkedett. 1. §-ának utolsó bekezdése arról intézkedett, hogy 5 kat. holdon aluli termő szőlőt vagy gyümölcsöst a jelzett célra igénybe venni nem lehetett. 5 kat. 432