Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

15. 1946. április 1. Az 1945:

VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME számú rendelet végrehajtása során a kitelepítésre kerülő családoktól eddig elkoboztak: Volksbund-tagság címén 106 680 kat. hold, hazaárulás és népellenes bűnösség stb. címén mintegy 100 000 kat. hold, összesen tehát 206 680 kat. hold ingatlant. Az elkobzott ingatlanon felül a kitelepítés folyamán megüresedő ingatlanok kiterjedése hozzávetőlegesen 250 000 kat. holdra becsülhető. Az elkobzott ingatlanok jó részét •— a földreform végrehajtása során — a földhözjuttatottak már birtokba vették, és ezért a már említett 12 330/1945. ME számú rendelet végrehajtása kapcsán tulajdonképpen összesen mintegy 300 000 kat. hold kiterjedésű ingatlan benépesítése válik szükségessé. Ha ebből a területből a helyi igények kielégítésére 50-100 000 kat. holdat leszámítunk, előreláthatóan 200-250 000 kat. hold föld sorsáról kell gondoskodni. Minthogy a magyarországi német lakosságnak Németországba áttelepítése folytán megüresedő ingatlanok jó részét a német lakossággal együttlakó és ittmaradó népesség megművelni nem tudná, viszont az ország más területén a földreform végrehajtása során tekintélyes számú igényjogosultat ingatlan hiányában nem lehetett földhöz juttatni, szükségképpen adódik az az egyedüli célravezető megoldás, hogy ezeket az ingatlanokat telepítésre kell felhasználni.

32 Előzetes becslés szerint a szóban lévő ingatlanok betelepítésével mintegy 20-25 000 magyar családot lehet földhöz juttatni. A magyarországi német lakosság kitelepítése tehát ezen a ponton szorosan kapcsolódik a földreform mielőbbi végleges befejezéséhez, mert a 600/1945. ME számú rendelet végrehajtásával kapcsolatban felmerült jogos igények kielégítésére — az alig számottevő tartalékterületeken kívül — csak a német lakosság kitelepítése folytán megüresedő ingatlanok használhatók fel. Ebből a meggondolásból kiindulva a törvényjavaslat a telepítést a földreform befejezésének kérdésével együttesen kívánja szabályozni. Ennek megfelelően a törvényjavaslat első fejezetében a telepítést, a második fejezetében pedig a földreform mielőbbi befejezését célzó kérdéseket tárgyalja. A telepítés A német lakosság kitelepítése folytán visszamaradó vagyontárgyak ténylegesen uratlanná válnak, azt azonban nem lehet állítani, hogy a tulajdonosoknál fennforog az elhagyási — derelinqualási — szándék, jogilag tehát a visszahagyott vagyontárgyak elhagyottaknak nem tekinthetők. Szükséges ennélfogva a szóban forgó vagyontárgyak tulajdonjogának kérdését rendezni. 32 Feltűnő, hogy itt nem tettek említést a szomszédos államokból Romániából, Jugoszláviából a háború végén Magyarországra menekült székelyekről, csángókról és a Csehszlovákiából áttelepült magyarokról. A törvénytervezet 4. §-ának (1) bekezdésében azonban intézkedés történt e tekintetben. 423