Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

12. 1946. március 22. 28 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a pénzintézetek által az államkincstárnak kincstári jegyek ellenében nyújtott kölcsönöknél a kincstári jegyek leszámíttatása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elvileg elfogadta azzal, hogy a pénzügyminiszter a rendeletet kiadása előtt az igazságügyminiszterrel tárgyalja le.

31 29 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a védett birtokok megszüntetése tárgyában. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: A valutakövetelések kérdésével is foglalkozni kell. Szakasits Árpád államminiszter: A kérdést a Gazdasági Főtanács elé kell utalni. Minisztertanács az előterjesztést előzetes véleményezés végett a Gazdasági Főtanács elé utalta.

32 31 A 681/1946./P.M.IV.a. sz. előterjesztés jelezte, hogy az államkincstárnak kincstári jegyek ellenében kölcsönt nyújtó pénzintézetek a kölcsönmegállapodásokban részükre biztosított leszámítási lehetőségeknek megfelelően, a kincstári jegyeket a Magyar Nemzeti Banknál általában leszámíttatták. A bank újjáalakított főtanácsának tagjai részéről azonban aggályok merültek fel a tekintetben, hogy a bank alapszabályainak 50. cikkében foglalt tilalommal összeegyeztethető-e ez a gyakorlat. Az alapszabályok 50. cikke ugyanis úgy rendelkezett, hogy „az állam, a törvényhatóságok, a városok és a községek a bank eszközeit egyáltalán, tehát sem közvetve, sem közvetlenül nem vehetik igénybe saját céljaikra anélkül, hogy a felvett bankjegyek ellenértékét aranyban vagy devizában egyidejűleg nem szolgáltatják". Ezt az aggályt a pénzügyminiszter a korábbi gyakorlat alapján eloszlathatónak vélte, mégis kérte a minisztertanács olyan értelmű határozatát, hogy a bank, a további rendelkezésig, a pénzintézetek benyújtásakor legyen jogosult három hónapos lejáratú kincstári jegyeket leszámítani. Javasolta egyben, hogy e rendelkezést ne tegyék közzé, csak közöljék a Magyar Nemzeti Bankkal. Az előterjesztés mellett megtalálható az Igazságügyminisztérium T. 1086/2946. sz., a pénzügyminiszterhez intézett levele. Ez rámutatott arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti vitás kérdések eldöntését általában választott bíróság elé kellett vinni, az alapszabály 50. cikkével kapcsolatos kérdés azonban a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásra tartozott. További tárgyalásokat ajánlott a Magyar Nemzeti Bankkal, illetve, ha ez nem vezet eredményre, javasolta az alapszabály 50. cikkében foglalt tilalom kormányrendelettel való átmeneti felfüggesztését. Lásd a [31.] 114. sz. jegyzőkönyv 44. napirendi pontját, illetve a Magyar Nemzeti Bank működése tárgyában korábban kiadott 4920/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. május 7. 32 A 73 251/1946.P.M.IV.a. sz. előterjesztés felhívta a figyelmet arra, hogy az 1930-as évek elején eladósodott gazdák védelme érdekében hozott 14 000/1933. ME sz. rendelet (MRT 1933. október 23., 2630. p.), valamint a 10 000/1935. ME sz. rendelet (MRT 1935. október 11., 1040. p.) s a további e tárgyban keletkezett rendeletek a gazdasági és a politikai helyzet alakulása következtében elvesztették jelentőségüket. így feleslegesnek ítélte, hogy a Pénzintézeti Központ a tartozások összegszerű csökkentésére irányuló teherrendezést végrehajtsa, mint ahogyan azt is, hogy fenntartsák a gazdák számára biztosított részletfizetési kedvezményt, főleg, mivel a romlott értékű pénzzel tartozásaikat jórészt kifizették. Javasolta, hogy a védettség intézményét teljesen szüntessék meg és a gazdákat kötelezzék a még fennálló régi tartozások rövid időn belüli visszafizetésére, továbbá, hogy a kincstár ugyancsak egy összegben egyenlítse ki a védett birtokok teher337