Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

12. 1946. március 22. 30 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a Futura Rt. állami kezességvállalása tárgyában, [sic!] Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

33 31 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát az értékpapírforgalom körében felmerült egyes kérdések szabályozása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

34 rendezéséből kifolyólag keletkezett kötelezettségeit. A tervezett intézkedésnél tekintettel kívánt lenni a földreform következményeire is - tehát arra, hogy az adós gazda a tartozásából csak az igénybe nem vett ingatlanára eső arányos részt legyen köteles megfizetni. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. A Gazdasági Főtanács az 1946. május 7-ei ülésén kifejezetten eltiltotta az 1936. évi XXVII. te. alapján földhöz és házhelyhez jutottak pengőtartozásainak rendkívüli törlesztésére vonatkozó rendelet elfogadását. (MOL XIX-a-10-XXXTV. H.pont.) A kiadott 5420/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. május 24.) arról szólt, hogy a fennálló tartozásokra rendkívüli törlesztést további intézkedésig a juttatottak nem teljesíthettek. 33 73 387/1946/IV.a. P.M. sz. előterjesztésében a miniszter visszautalt a minisztertanács 1945. október 15-ei ülésén hozott határozatára (61. sz. jegyzőkönyv 25. napirendi pont - közölve: DMB mt. jkv. B) kötet 395. p.), amely szerint a Pénzügyminisztérium készfizetői kezesség vállalására kapott engedélyt a Futura mindazon kötelezettségeiért, amelyekkel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank visszleszámolási hitelt engedélyezett. Tájékoztatást adva a minisztertanácsnak a kezességvállalásairól, bejelentette, hogy közérdekű árufelvásárlási és tárolási ügyekkel kapcsolatban három alkalommal összesen 3 185 770 000 pengő értékben vállalt kezességet. Egyben hozzájárulást kért ahhoz, hogy a következőkben további 50 milliárd adópengő keretében vállalhasson kezességet a Futura árufelvásárlási ügyeivel kapcsolatban. A Futura Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. 1919 októberében a gabonamonopólium szerveként a Földmívelésügyi Minisztérium, a Hangya, az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete részvételével jött létre. A két világháborü között a gabonakivitel terén volt fontos szerepe. 1946 folyamán beolvadt a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központba. 34 A 63 173/1946.P.M.IV.a. sz. előterjesztésében a miniszter az értékpapírforgalom szabályozásáról szóló 700/1942. ME sz. rendelet (MRT 1942. március 5., 640-644. pp.) módosítására tett javaslatot. A rendelet annak idején megtiltotta, hogy a Budapesti Aru- és Értéktőzsdén lajstromozott és árjegyzett értékpapírok tulajdonosai tőzsdei bármely ügyletet a Tőzsdén kívül kössenek. A tilalom ellenére kötött ügyleteket eleve semmisnek minősítette. A Tőzsde azonban 1944. december 12-én, a háborús helyzetre tekintettel bezárt. 1945 nyarán átmenetileg megkezdte ugyan a működését, rövidesen azonban ismét bezárt és az adott időben is zárva tartott. A Tőzsde szünetelése viszont nem akadályozta meg az értékpapírforgalmat. Méltánytalannak tartotta a miniszter, hogy az ilyen kényszerhelyzetben kötött ügyletek a 700/1942. ME sz. rendelet alapján érvénytelennek minősüljenek. Az 1942. évi rendelet — a spekuláció megfékezése érdekében —• azt is kimondta, hogy az, akinek a tulajdonába került valamely társaság 200 000 pengőt meghaladó értékű részvénye, a Pénzintézeti Központhoz bejelentést tartozott tenni; a 200 000 pengőt meghaladó árfolyamértékű részvények visszterhes elidegenítését pedig a pénzügyminiszter engedélyéhez kötötte. Ezeknek az üzleti élet folyamatát az adott helyzetben akadályozó intézkedéseknek a hatálytalanítására, illetve a bejelentési kötelezettség utólagos teljesítésére lehetőséget adó rendelet 338