Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

[12.] 95. 12. 1946. március 22. Jegyzőkönyv az 1946. évi március hó 22. napján délelőtt 11 órakor Nagy Ferenc elnöklete alatt tartott minisztertanácsról Jelen voltak: Rákosi Mátyás államminiszter, Dr. Ries István igazságügyminiszter, Szakasits Árpád államminiszter, Tombor Jenő honvédelmi miniszter, B. Szabó István államminiszter, Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter, Rajk László belügyminiszter, Dr. Bárányos Károly közellátásügyi miniszter, Gyöngyösi János külügyminiszter, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, Gordon Ferenc pénzügyminiszter, Antall József újjáépítési miniszter, Dobi István földmívelésügyi miniszter, Ballá Antal tájékoztatásügyi miniszter, Bán Antal iparügyi miniszter képviseletében Kelemen Gyula államtitkár, Dr. Balogh István miniszterelnökségi politikai államtitkár, Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, Dr. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter, Dr. Bojta Ernő Béla miniszterelnökségi adminisztratív államtitkár, a minisz- tertanács jegyzője [Nagy] Miniszterelnök megnyitja a minisztertanács ülését és bejelenti, hogy az igazságügyminiszter napirend előtt kíván felszólalni. 1 [Ries] Igazságügyminiszter: A tájékoztatásügyi minisztertől kapott egy füzetet ,,A magyar tudományos élet harca a német szellemi imperializmus ellen" címmel. Feltűnő, hogy Barcsai Géza van a füzet szerzőjeként feltüntetve s a legnagyobb meglepetéssel állapította meg, hogy tulajdonképpen Varga István és Németh Imre, volt MÉP képviselő állította össze.

1 Ez a füzet azt a célt szolgálja, hogy a külföld előtt bizonyítsa a magyarság ártatlanságát a háború1 Barcsai Gézáról nincsenek ismereteink; feltehetőleg álnév volt. Feltehetőleg Varga István államtitkárra vonatkozott az utalás. Németh Imre (1893-1970) 1921-től a Magyar Kurir kőnyomatos újság és a Budapesti Hírlap szerkesztője, 1922-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre a Szózathoz hívta, majd az Előőrs és a Szabadság című lapoknál dolgozott. Egy ideig a Magyar Országos Tudósító munkatársa, majd szerkesztője. A harmincas évek végén a Bartha Miklós Társaság elnöke. 1934-től a Válasz szerkesztője és felelős kiadója. 1935-től 1938-ig a Nemzeti Egység Pártjának országgyűlési képviselője. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt tagja s a Szabad Szó című újságnak dolgozott. 323