Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

12. 1946. március 22. ban való résztvételben. Az ilyen füzet megjelenésére feltétlenül szükség van, de nem szabad számítanunk a külföld tájékozatlanságára, mert a külföld nagyon jól tudja, hogy kik harcoltak a német szellemi imperializmus ellen, jól tudja azt, hogy Hóman Bálint

2 nem szállt szembe a német kultúrpolitikával. Nem lehet ellenharcosnak tekinteni Bethlen Istvánt, aki csak az utóbbi években tért magához. A „Magyar Szemle" Bethlen István lapja volt.

3 Nem lehet nagyon hivatkozni Szekfű Gyulára sem, mert ha ő meg is változtatta véleményét, a „A három nemzedék" című munkája a legborzalmasabb fasiszta uszítás.

4 A füzetnek célzatossággal kell bírnia. Egyetlen szóval nem említi meg a földalatti mozgalom lapját a „Társadalmi Szemlé"-t a „Korunk Szavát" a ,,Gondolat"-ot, ellenben a „Magyar Szemlé"-ből és a „Századunk"-ból annál többet idéz.

5 Jászi Oszkárt radikális szocialistának minősíti.

6 Bűn külföldre adni egy ilyen füzetet és felelőssé teszi érte azt, aki készítette és ellenőrizte. [Ballá] Tájékoztatásügyi miniszter: Ezt a füzetet készen kapta a Külügyminisztérium propagandaosztályától. Az ellenőrzés során a füzetből mind kihúzattak azok a nevek és lapok, amelyek nem megfelelőek az ilyen propagandafüzet számára. A nyomda felelős. Nem érti, hogyan maradhattak bent a kihúzott részek. A nyomda vezérigazgatóját már magához kérette ebben az ügyen. Azt akarja még megjegyezni, hogy Szekfű Gyulát nem lehet reakciós2 Dr. Hóman Bálint (1885-1953) történész, egyetemi tanár. Korábban jórészt a pozitivista, később a szellemtörténetírás irányzatát követte. 1932 októberétől 1938 májusáig, majd 1939 februárjától 1942 júliusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Jobboldali kultúrpolitikája miatt a Népbíróság börtönbüntetésre ítélte. 3 Bethlen István (1874-1946) konzervatív politikusként 1921-től 1931-ig miniszterelnök. A második világháború idején az Angliával és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok kialakítását sürgette. A Magyar Szemle 1927-1944 között a Magyar Szemle Társaság által kiadott tudományos folyóirat volt. Szekfű Gyula, majd Eckhardt Sándor (1890-1969) szerkesztette. Több esetben a fasizmussal is szembeforduló konzervatív irányzatot követett. 4 Szekfű Gyula Három nemzedék című 1920-ban megjelent munkája konzervatív irányú társadalomtudományi elemzést nyújtott s elméleti alapvetése volt a Horthy-korszak politikájának, 1930-as évektől határozottan szembefordult a terjeszkedő fasiszta politikával. 5 A Társadalmi szemle 1931-1933-ban Madzsar József (1876-1941) és Sándor Pál (19011972) szerkesztésében legálisan jelent meg, majd a Kommunista Párt elméleti folyóirataként betiltották. 1946-tól — az 1956-1957 évi szünetelése után — 1998-ig ismét megjelent. A Korunk Szava című társadalmi és kritikai folyóiratot haladó szellemű fiatal katolikus írók, újságírók indították meg 1931-ben, 1939-ben megszűnt. A Gondolat az illegális Kommunista Párt irodalmi és elméleti folyóirata volt 1936-1937ben, Vértes György (1902-1976) szerkesztette. A Századunk Vámbéry Rusztem (1872-1950), majd Csécsy Imre szerkesztésében 1926-tól 1939-ig megjelent polgári radikális irányzatú folyóirat volt. 1939-ben betiltották. 6 Jászi Oszkár (1875-1957) a magyarországi polgári radikalizmus kiemelkedő képviselője. 1919 előtt a Társadalomtudományi Társaság főtitkára, a Huszadik Század című folyóirat főszerkesztője, az Országos Radikális Párt elnöke, 1918-1919-ben nemzetiségi ügyekkel foglalkozó miniszter volt. A Tanácsköztársaság idején emigrált. Szembefordult a Horthy-rendszerrel, de a kommunista irányzattal is. 324